2007/2008 tanév II. félév 4. évfolyam, nappali tagozat

Neptun kód:			BTPOL251
Az óra címe:						A tárgyjegyző oktató neve:
Választási rendszerek II. (pótlás)						Dr. Soltész Erzsébet egyetemi docens
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
2007/2008 tanév II. félév, 3-4-5. évfolyam. nappali tagozat. Pótlás azoknak akik 2. éven nem teljesítették a tárgyat
Az óra típusa:				Beszám. kötelezettség	Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
előadás				kollokvium	2	3	BTPOL250/R
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
A kurzus a korábban elsajátított ismeretekre épül. A tantárgy a második része két nagy egységre oszlik. Az első rész a választási rendszerek arányosságának kérdéseivel foglalkozik, a félév részletes időbeosztásánál felsorolt országok választási rendszereinek elemzésén keresztül. A második részben Magyarország választási rendszerét dolgozzuk fel.
Jegy szerzésének feltételei:
Aláírás, kollokvium A félévben két teszt megírása, külön-külön legalább 20 pont elérése. A tesztkérdések a kötelező irodalom elolvasásának ellenőrzésére irányulnak. Az eredmények beszámítása: 0–39 pont: az aláírás megtagadása 40–60: csak aláírás 61–75 pont: elégséges 76–90 pont: közepes 91–105 pont: jó 105–120 pont jeles Az évközi teljesítmény érdemjegyének elfogadása nem kötelező, az aláírást szerzett hallgatók vizsgát tehetnek.
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)
Hetek 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15	Napok 02.11. 02.18. 02. 25 03. 03. 03.10 03.17. 03.24 03.31. 04.07 04.14. 04.21. 04.28. 05.05. 05. 12	Témák Tárgyfelvétel Területi szintű mandátumelosztás Portugália, Spanyolország, Finnország, Lettország Egyetlen, országos választókerület: Izrael, Hollandia, Kompenzációs rendszerek: Svédország, Norvégia Egyéni választókerületekkel kombinált arányos rendszerek: Németország, Új-Zéland Vegyes rendszerek: Oroszország 1. Teszt Munkaszüneti nap Az országgyűlési képviselők megválasztása I. Az országgyűlési képviselők megválasztása II. Települési önkormányzatok, megyei közgyűlések, polgármesterek megválasztása 2. Teszt Teszt pótlása, javítása Félév zárása, adminisztráció Munkaszüneti nap
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
Soltész Erzsébet: A választási rendszerek működése (Kézirat) Dezső Márta–Tóth Zoltán: Választás és választási eljárás. Rejtjel Kiadó, Budapest, 2002. 7. fejezet.
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
Egyéb tudnivalók:

Nyitrai Péter, egyetemei docens, ME ÁJK, Közigazgatási alapismeretek (összevont 3-4. évf.)

Neptun kód:	BTPOL 604
Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
Az amerikai politikai rendszer és kultúra			Kürti László egyetemi docens
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
2007/2008 tanév II. félév, 4.évfolyam, nappali tagozat
Az óra típusa:	Beszámolási kötelezettség	Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
előadás	kollokvium	2	3
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
Az amerikai politikai rendszer és politikai kultúra tantárgy több szempontból fontos: ismerteti az amerikai egyesült államokbeli demokrácia működését; kiemeli legfontosabb alappilléreit; értékeli azokat a jellegzetesen amerikai intézményeket, amelyek modellül szolgáltak és szolgálnak más országoknak is; valamint bemutatja a világrész sajátos kultúráját és politikai fejlődését. A kurzus fontosságát öt központi témán keresztül fogjuk megismerni 1: Az amerikai pluralizmus és demokrácia kialakulásának történeti gyökerei a 18-19 században. 2: a 19. századi ipari korporatizmus jelentősége, az ipari és technológiai fellendülés okai, válságai és változatossága. 3: Az amerikai elnöki rendszer és kormányzat működése és sajátossága egyes választási ciklusokban és meghatározó kabinetek idején (1828, 1896, 1912, New Deal). 4: Az 1950-es 1960-as évek szekularizációs hullámának visszafordítása (J. Carter, a “morális többség,” az evangélikus újjászületés, Reagan-i keresztény fundamentalizmus stb.) és az 1960-as években kialakult politikai és társadalmi mozgalmak sokasága (háborúellenesség, feminizmus, polgárjogi mozgalom, zöldek, Új Baloldaliság, multikulturalizmus, stb.). 5: A kétpólusú és az új “világrend” kialakulásában játszott Amerikai szerepvállalás (koreai, vietnami háború, külpolitika, hidegháború stb.). A félév alatt, előadások és olvasmányaink segítségével ismerkedünk meg ezekkel a témákkal
Jegy szerzésének feltételei:
A félév végén egy dolgozatot kell leadni a megadott témákból kiválasztva, a szakdolgozatnak megfelelő formátumban. Terjedelem: 10-15 oldal, plusz jegyzet, felhasznált irodalom, mellékletek.
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)
1. Amerika: adottságok, gyarmatosítás I – II (New England, Chesepeake Bay) 2. Az amerikai függetlenség: A francia-indián háború, Függetlenségi Háború, Függetlenségi Nyilatkozat és az Alkotmány. 3.Andrew Jackson, Federalizmus, 1828-1837 és a Monroe-doktrína 4. A polgárháború (1861-1865), Populizmus, és a Farmerek és 1896 5. A vadnyugat 6. „Fekete Amerika”: Rabszolgák és John Brown 7. Az ipar fellendülése, nagytőkések, a munkásosztály 8. Az 1912-es választás 9. Roosevelt és a New Deal 10. A polgárjogi mozgalom. Az Alkotmány 9. 14. Kiegészítő Paragrafusai. 11. Nőmozgalom. 12. Hidegháború, McCarthyzmus, Korea 13. Vietnámi háború és a békemozgalom. 14. Kormányzati stílusok: Johnson, Kennedy és Nixon Az Elnöki hatalom kiterjesztése 15.Elnökválasztási Kampánystratégiák, Média, Alkotmány és kiegészítései.
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
Janda, Berry és Goldman: Az Amerikai Demokrácia. Budapest: Osiris-Századvég Kiadó, 1996.
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
Magyarnyelvű szakirodalom: Baudrillard, J (1996). Amerika. Budapest: Osiris Kiadó. Bozóki, András (1994): Vázlat három populizmusról: Egyesült Államok, Argentína, és Magyarország. Politikatudományi Szemle 3. 33-68. Bröckers, Matthias (2003): Összeesküvések, összeesküvés-elméletek. Szeptember 11. titkai. Kétezeregy Kiadó. Bush, George W (2001): Utam a fehér házba. Budapest: Perfekt. Bt. Chomsky, Noam. 2005. Hatalom és terror. Varázsládika Kiadó. Fukuyama, Francis. 2006. Amerika válaszúton. Demokrácia, hatalom és neokonzervatív örökség. Századvég. Scruton, Roger, Kommunitárius álmok. Századvég. 149-178. Todd, Emmanuel. 2006. A birodalom után. Tanulmány az amerikai rendszer széteséséről. All Print Kiadó. Von Bülow, Andreas. 2006. A CIA és Szeptember 11-e. Líra és Lant Kiadó. Weatherford, Jack. 2005. Mc., Törzsek a dombon. Századvég. Angolnyelvű szakirodalom: Barkun, Michael. 1994. Religion and the racist right. The origins of the Christian identity movement. Chapel Hill: University of North Carolina Press. Dean, Jody. 1998. Aliens in America. Conspiracy cultures from Outer space to Cyberspace. Ithaca: Cornell Univesity Press. Etzioni, Amitai. 2004. From Empire to Community. A New Approach to International Relations. New York and Basingstoke: Palgrave Macmillan. Etzioni, Amitai. 2007. Security First: For a Muscular, Moral Foreign Policy. New Haven: Yale University Press. Gross, Bertram. 1980. Friendly Fascism. The new face of power in America. Boston: South End Press. Gunnel, John. Imagining the American Polity. Political science and the discourse of democracy. 2004. University Park: UPP. McGreevy, Patrick, 1994. Imagining Niagara. The meaning and making of Niagara Falls. Amherst: UMP. Noble, David F. America by Design. Science, technology and the rise of corporate capitalism. 1979. Oxford: OUP. Scruton, Roger. 1995. Mi a konzervativizmus? Osiris Kiadó, Budapest. Scruton, Roger. 2005. A nemzetek szükségességéről. Helikon. Budapest. Warner, R. Stephen – Wittner, Judith G. eds. 1998. Gatherings in Diaspora. Religious communities and the new immigration. Philadelphia: Temple UP. Zelinsky, Wilbur. Nation into Empire. The shifting symbolic foundations of American nationalism. 1988.Chapel Hill: University of North Carolina Press.
Egyéb tudnivalók:

Neptun kód:	BTPOL 247
Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
Ifjúság és politika			Kürti László egyetemei docens
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
2007/2008 II. félév 4. évfolyam, nappali tagozat
Az óra típusa:	Beszámolási kötelezettség	Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
előadás	kollokvium	2	3
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
Minden társadalom különbözőképpen értelmezi és politizálja a gyermekkort és az ifjúságot, annak fogalmát és használhatóságát. Az ifjúság (tizenévesek, fiatalság, korcsoport, generáció) mind olyan történetileg kialakult fogalom, amely nem mentes, sem a különböző, néha teljesen elütő politikai-társadalmi definícióktól, sem pedig a hatalmi politizálástól. Ma az ifjúságpolitika, mint alulról, a fiatalok által szervezett, valamint az állam részéről felülről, kormányzatilag koordinált politika, kiemelt, stratégiai jelentőségű szakpolitikának számít a fejlett demokráciákban. Az Európai Unióban szintén kiemelt jelentőséggel bír. A különböző szintű oktatási formák, amelyek egy ember életének kezdeti szakaszát meghatározóan strukturálják, a változatos kulturális közeg, amelyben a fiatalok felnőnek, és a politikai-ideológiai befolyásolás, mobilizációs lehetőségek, mind-mind olyan meghatározó jellegűek a felnövő generációkra, melyek tudományos vizsgálata és oktatása hasznos és releváns. A tantárgy betekintést kíván adni a hazai és nemzetközi ifjúsági szakirodalomba és az ifjúsági politika tematikus és intézményi felépítésébe, valamint történelmi előzményeibe és tapasztalataiba. A kurzus különböző társadalmak és kultúrák gyermeknevelési és ifjúsági tapasztalatait mutatja be, kiemelve a sajátos kultúrák specifikus családi és formális eszközeit és ideológiai motivációt.
Jegy szerzésének feltételei:
A kurzus céljának megfelelően a félév végén egy dolgozat megírása a megadott témákból és megadott szakirodalom alapján, a szakdolgozat formai követelményei szerint
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)
Tematika és irodalom 1-2. Az életkor elmélete, történelmi háttér összefoglalás: A gyermek az ókorban Erikson, H. H. 2002 Gyermekkor és társadalom. Bp. Osiris (1963). Kéri László szerk. 1987. A politikai szocializáció elméleti kérdései. Budapest. Manfred Koch-Hillebrecht „Az életkorok sovinizmusa.” Korunk, Február 1997. (http://www.epa.hu/00400/00458/00086/1997honap2cikk1233.htm). 3. Az óvodai képzés és ifjúságpedagógia Vekerdy Tamás, 2001. Gyerekek, óvodák, iskolák. Saxum. Vekerdy Tamás. 2006. Az óvoda és az első iskolai évek – A pszichológus szemével. Saxum. 4. A szocializáció: Családi nevelés a törzsi és hagyományos társadalomban. Katona Imre. 2001 Néprajz és gyermekvilág. Bp., Pont Kiadó. MEAD, Margaret 2002. Férfi és nő Bp. Osiris. Turnbull, Colin. M. 1970. Az afrikai törzsek élete. Bp. Gondolat (21-99. old.). 5. A Család Tomka Béla. 2000. Családfejlődés a 20. századi Magyarországon és Nyugat-Európában: konvergencia és divergencia? Bp. Osiris Kiadó. Tóth Olga. 1999. Erőszak a családban. Tárki, Budapest. Young, Wilmott – Willmott Peter (1999) Család és rokonság Kelet-Londonban. Budapest, Új Mandátum Kiadó 6. A gyermek szocializációja: formális, informális nevelés az óvodától az iskoláig Key, Ellen. 1976. A gyermek évszázada. Tankönyvkiadó, Bp., 1976 Pukánszky Béla, „A gyermekről alkotott kép változásai az óvoda történetében.” 1-16. old. http://www.staff.u-szeged.hu/~comenius/Ovoda.pdf Somlai Péter. 2002. Húsz év. Családi kapcsolatok változásai a 20. század végi Magyarországon. Bp. Új mandátum Kiadó. Spock, B. – Parker, Steven J. 2005. Spock doktor csecsemő-és gyermekgondozása. Bp. Medicina. (eredeti kiadás 1945). Vág Ottó 1993. A kisgyermeknevelés története. Magyar Óvodapedagógusok Egyesülete. Miskolc. Vág Ottó. 1994. Az óvodai nevelés története Magyarországon. I. MOE. 137/1996-os, az „Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról”, kormányrendelet (lásd Óvoda az ezredfordulón, Budapest, 1999). 7-8. Alternatíve Nevelés, alternatíve életmód, szubkúltúra és erőszak Demetrovics Zsolt (2001) Droghasználat Magyarország táncos szórakozóhelyein. Budapest L’Harmattan Gordon, Thomas. 2003. PET – A gyermeknevelés aranykönyve. Gordon Könyvek. Neill. A. S. 2004 Summerhill. - A pedagógia csendes forradalma. Fordította Barta Judit. Kétezeregy Kiadó.) Sükösd Mihály. 1985. Beat, hippi, punk. Kozmosz, Budapest. Szabó Máté. 1998. A skinheadek idegenellenes erőszaka és a jogvédők mobilizációi. In.: Szabó Ildikó – Örkény Antal. 1998. Tizenévesek állampolgári kultúrája. Budapest, Minoritás Alapítvány. 9-10. A baby-boom problémái Bácskai Erika - Gerevich József. 1997. Ifjúság és drogfogyasztás. Budapest: Animula Egyesület. Elekes Zsuzsanna. 2000. Drogok és fiatalok : középiskolások droghasználata, alkoholfogyasztása és dohányzása az évezred végén Magyarországon. Ifjúsági és Sportminisztérium, Budapest. Rácz József. 1998. Ifjúsági (szub)kultúrák, intézmények, devianciák: válogatott tanulmányok. Scientia Humana Társulás, Budapest. Szapu Magda. 2002. A zűrkorszak gyermekei. Mai ifjúsági kultúrák. Bp. Századvég Kiadó Vekerdy Tamás. 1986. Kamaszkor körül. Bratislava: Madách; Bp. : Móra. Vikár György. 1999. Az ifjúkor válságai. - 2. bőv. kiad. Budapest : Animula. (eredeti kiadás 1980). 11. Helyi ifjúságpolitika 12. Szocializációs folyamatok a 20. században Bertalan Péter. 1996 Ifjúságpolitika és ifjúsági szervezetek a 90-es évek Magyarországán. Budapest. Gábor Kálmán. 1993. Civilizációs korszakváltás és ifjúság: a kelet- és nyugat-európai ifjúság kulturális mintái. Szeged . Gábor Kálmán szerk. 2000. Társadalmi átalakulás és ifjúság. Szeged. Gazsó Ferenc és Stumpf István. 1995. Vesztesek. Ifjúság az ezredfordulón. Ezredforduló Alapítvány, Budapest. Laki László 1993. Ifjúsági munkanélküliség. Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete. Mátyási Sándor et al. szerk. 1995.  Az ifjúságpolitika esélye avagy az ifjúsági szervezetek helyzete a rendszerváltás után.  Budapest: BME Szociológia Tanszék. Maróthy László. 1980. A párt ifjúságpolitikájának néhány kérdése. Bp. Kossuth. Stumpf István. 1992.  Ifjúság és politika. Budapest. 13. Ifjúságpolitikai intézmények a nemzetközi térben, ENSZ, EU, ET 1991. évi LXIV. tv. a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. nov. 20-án kelt Egyezmény kihírdetéséről További részletek: http://www.unicef.org/crc/crc.htm/ Unicef - http://www.unicef.org/ UNHCR - http://www.unhchr.ch/ Európa Tanács - http://www.coe.int/t/e/Cultural_Co-operation/ European Commission White Paper of 21 November 2001 on a new impetus for European youth [COM(2001) 681 final] - http://europa.eu.int/comm/youth/whitepaper/download/whitepaper_en.pdf 14. Ifjúságpolitikai kihívások, rendeletek, kormányzati ifjúságpolitika Jelentés a gyermekek és az ifjúság helyzetéről. ISM, 2000. - http://jelentes.ifjusag.hu <http://jelentes.ifjusag.hu/> 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1993. évi LXXX. törvény a felsőoktatásról 1995. évi LXIV. törvény a Gyermek- és Ifjúsági Alapról, valamint a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványról 113/1999. (VII. 16.) Korm. Rendelet az ifjúsági és sportminiszter feladat- és hatásköréről 2/1999. (IX. 24.) ISM rendelet a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram és a Regionális Ifjúsági Irodák működéséről Jelentés a Magyarországi kábítószer-helyzetről 2005.(EÜ. Minisztérium). szmm.gov.hu/download.php?ctag=download&docID=1576 15. Összefoglalás
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
A kötelező irodalom a heti bontásnál van megadva
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
Az ajánlott irodalom a heti bontásnál van megadva
Egyéb tudnivalók:

Neptun kód:	BTPOL
Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
Politikai antropológia			Dr. Kürti László egyetemi docens
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
2007/2008 tanév II. félév 4. évfolyam, nappali tagozat
Az óra típusa:	Beszámolási kötelezettség	Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
előadás	kollokvium	2
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
A kurzus célja a politikai antropológia megismertetése. Azokat a témaköröket fogjuk vizsgálni, melyeket a később kialakított diszciplína magába ötvözött: a törzsi társadalmakban lévő hatalom és uralkodás kérdése, a legitimáció problémája, a bürokrácia elhatalmasodása, a döntésmechanizmusok kulturális színessége, a politikai csoportosulások kialakulása, a törvénykezés és szokások (rítusok), valamint a gazdaság és a hatalom összefonódása. A különböző kultúrákat politikai-gazdasági fejlettségük szerint fogjuk tárgyalni. Megkülönböztetünk egalitáriánus, hierarchizált és erősen megosztott, rétegzett társadalmakat. Majd pedig azokat a lehetőségeket tekintjük át, amikor a központosított bürokratikus hatalom megjelenésével teljesen más keretben és intézményesített közegben kell döntést hozni, konfliktust megoldani, és a társadalmi egyensúlyt fenntartani.
Jegy szerzésének feltételei:
rendszeres óralátogatás, írásbeli vizsga (dolgozat)
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 14 hétre lebontva.)
1-2. A „hatalom” rituális intézményesítése 3-4. A „hatalom” rituális tagadása 5. A vallásos mozgalom 6-7. Politikai szimbólumok 8-9 A nemiség politikája, a politikai nemiség 10-11. Etnicitás 12. Regionalizmus 13. Regionalizmus és nacionalizmusok 14. Összegzés, értékelés
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
Abéles, Marc. 2007. Az állam antropológiája. Századvég. A. Gergely, A.1997 Kisebbség, etnikum, regionalizmus. Bp: MTA Politikai Tudományok Intézete. Kürti, L. “Országimázs Központ: Egy állami intézmény működése.” In Kurtán-Sándor-Vass szerk., Magyarország Politikai Évkönyve 2000-ről. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Központja Közhasznú Alapítvány, 292-302. Neményi, Mária1998. „Testükbe zárva (A nõi szerep konstrukciója - elméletek és kutatások),” In Hanák K. és Neményi M. szerk., Szociológia emberközelben. Losonczi Ágnes köszöntése. Bp: Új Mandátum, 52-66. Kürti, L. Nemek és nemzetek”, In Bessenyei-Ferenczi-Kovács-Pálfi, szerk., Kabdebó Lóránt köszöntése 65. születésnapj alkalmából.Miskolc: BTK, 167-178 Kürti. L. 2001. „Az esszencializmus és a nagyasszonyszindróma,“ In Patkó Gy. szerk., MicroCADD, Bölcsészettudomány, Miskolc: TTC, 73-83.
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
Hatalom Szimbolikus Tagadása Achebe, C.1983. Széthulló világ. Budapest: Európa. Danton, R. 1987. Lúdanyó meséi. A nagy macskamészárlás. Budapest: 4D. Hobsbawm, E. 1974Primitív lázadók. Vázlatok a társadalmi mozgalmak archaikus formáiról a XIX. és XX. században. Bp. Kürti László 2006. “Betyárok a Felső-Kiskunságban,” in Bathó Edit-Ujváry Zoltán szerk., Jászok és Kunok a magyarok között. Jászberény: Jász Múzeumért Alapítvány, 374-386. Vallásos Mozgalmak Sabean, D. W. 1988. „Áldozás és közösség,” és „Az egység szent köteléke: A közösség egy tizenhároméves boszorkány szemében,” In Vári A. szerk., Misszionáriusok a csónakban, Bp, 62-155. Kürti, L. 1998. “A mindenség királynője,” In Pócs É., szerk.,. Extázis, álom, látomás, Budapest: Balassi, 174-190. Politikai Szimbólumok Edelman, Murray 2004. A politika szimbolikus valósága. Budapest: L’Harmattan Sears, David O. 1998. „Szimbolikus politika. Társadalom-lélektani elmélete.” in Hunyady György szerk., Történeti és politikai pszichológia, Bp. Osiris, 608-638. Nemiség de Beauvoir, Simone. 1969. A második nem. Bp: Gondolat. Hadas, M. szerk. 1994.“Férfiuralom.” Replika 13-14, 47-88. Mead, M. Férfi és nő. Budapest Pető Andrea 2003.„Társadalmi nemek és a nők története,” in Bódy Zs.-Ö.Kovács, J. szerk. Bevezetés a társadalom-történetbe. Bp. Osiris, 514-531. Etnicitás, Regionalizmus, Nacionalizmus Fanon, F.1985. A föld rabjai. Budapest: Gondolat. Geertz, C. 1994. “A forradalom után: A nacionalizmus sorsa az új államokban.” Az értelmezés hatalma, Antropológiai írások, Budapest, 104-125. Hobsbawm, E.J.1992."Nacionalizmus és etnicitás." Hiány III/8:34-38.
Egyéb tudnivalók:

Neptun kód:	BTPOL/L256
Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
Politikai tudáselméletek			Szabó Márton egyetemi tanár
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
2007/2008 tanév II. félév, 4. évfolyam, nappali tagozat
Az óra típusa:	Beszámolási kötelezettség	Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
előadás	kollokvium	2	3
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
A tárgy a politika megismerésének értelmezése. Azokat a tudományos tradíciókat mutatja be, amelyben a politika diszkurzív szemlélete megjelent; a politikai szemantika, szimbolizmus, retorika és kommunikáció néhány fontos képviselőjét. Harold Lasswell, Walther Dieckmann, Reinhart Koselleck, Pierre Bourdieu, Clifford Geertz, Murray Edelman, Arisztotelész, Chaim Perelman, Mihail Bahtyin, Jürgen Habermas, Michel Foucault és mások vonatkozó munkásságát. Ennek során a tantárgy megmutatja a politikának azt az 'arcát' is, amelyet ezek a szerzők ábrázolnak. A tárgy első részét előadás, a második részét szeminárium keretében dolgozzuk fel.
Jegy szerzésének feltételei:
Szóbeli kollokvium megadott kérdések alapján
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)
1. Bevezetés. A tárgy jellege, célja. A feldolgozás módja. 2. Politikai szemantika 3. Lasswell: A hatalom nyelve I. A politikai értelem nyelvi formái 4. Lasswell: A hatalom nyelve II. A politikai nyelv stílusa 5. Dieckmann: A politikai szavak homályosságának jelentéstana 6. Koselleck: A politikai fogalmak történeti szemantikája I. Politikai fogalomtörténet 7. Koselleck: A politikai fogalmak történeti szemantikája II. A politikai ellenfogalmak 8. Bourdieu: Nyelvi uralom I. Nyelvi hatalom – a hatalom nyelve 9. Bourdieu: Nyelvi uralom II. A politikai mező 10. Politikai szimbolizmus: Geertz: Az ideológia I. Felfogások az ideológiáról 11. Geertz: Az ideológia II. Az ideológia szimbolikus értelmezése 12. Edelman: A politika szimbolikus valósága I. A politikai tudás és stílus szimbolikus funkciója 13. Edelman: A politika szimbolikus valósága I. Az adminisztratív rendszer szimbolikus jellge 14. Konzultáció 15. Aláírás. A kollokvium megbeszélése.
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
A tárgy jegyezte: Szabó Márton: Politikai tudáselméletek: Szemantikai, szimbolikus, retorikai és kommunikatív-diszkurzív értelmezések a politikáról. Budapest: Universitas-Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. 1998. 11–132. p. A tárgy szöveggyűjteménye: Szabó Márton – Kiss Balázs – Boda Zsolt szerk.: Szövegváltozatok a politikára: Nyelv, szimbólum, retorika, diskurzus. Budapest: Universitas-Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. 2000.
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
A tárgyalt szerzők írásai: Harold Lasswell: A hatalom nyelve. In Szöveggyűjtemény 11–27 p. Harold Lasswell: A politikai nyelv stílusa In Szöveggyűjtemény 79–113 p. Walther Dieckmann: A politikai szavak tartalma. In Szöveggyűjtemény 28–52 p. Walther Dieckmann: A politikai kommunikáció stílusai. In Szöveggyűjtemény 79–113 p. Reinhart Koselleck: Elmúlt jövő. A történeti idők szemantikája. Fordította Hidas Zoltán, Szabó Márton. Atlantisz Kiadó, Budapest, 2003. Pierre Bourdieu: A politikai mező. In Valóság 1987/1 110–115 p. Pierre Bourdieu: A képviselet és a politikai fetisizmus. In Valóság 1988/4 116–120 p. Clifford Geertz: Az ideológia mint kulturális rendszer. In Clifford Geertz: Az értelmezés hatalma. Antropológiai írások. 22–64 p. Századvég Kiadó, Budapest 1994. Murray Edelman: A politika szimbolikus használata. Bevezetés. In Szöveggyűjtemény 179–192 p. További irodalom: Helmuth Schelsky: A nyelvi uralom. In Elméleti Szociológia 1995 évi 2. szám, 3–4 p. George Orwell: A politika és az angol nyelv. In George Orwell: Az irodalom felszámolása. Európa Kiadó, Budapest, 1990. 341–358 p. Victor Klemperer: A Harmadik Birodalom nyelve. Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Budapest, 1984. Pokol Béla: A politika nyelvezete. In Pokol Béla: Pénz és politika. Aula Kiadó, Budapest, 1993, 59–80 p. Szabó Márton: A rendszerváltozás szemantikája és szimbolikája. In Szabó Márton: Diszkurzív térben. 127–163 p. Scientia Humana, Budapest, 1998. Rozann Rothman: Politikai szimbolizmus. In Szöveggyűjtemény 133–178 p. Murray Edelman: A politika szimbolikus valósága. Fordította Hidas Zoltán. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2004. Simon Harrison: A szimbolikus konfliktus négy típusa. In Szöveggyűjtemény 193–211 p. Szabó Márton: A metaforikus politika. In Szabó Márton: Diszkurzív térben. 310–339 p. Scientia Humana, Budapest, 1998 Hofer Tamás: Harc a rendszerváltozásért szimbolikus mezőben. In Politikatudományi Szemle 1991 évi 1 szám. 52–61 p.
Egyéb tudnivalók:

Neptun kód:	BTPOL257
Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
Politikai tudáselméletek			Dr. Prof. Szabó Márton egyetemi tanár
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
2007/2008 tanév II. félév, 4. évfolyam, nappali tagozat
Az óra típusa:	Beszámolási kötelezettség	Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
szeminárium	gyakorlati jegy	2	2
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
A tárgy a politikai megismerésének értelmezése. Azokat a tudományos tradíciókat mutatja be, amelyben a politika diszkurzív szemlélete megjelent; a politikai szemantika, szimbolizmus, retorika és kommunikáció néhány fontos képviselőjét. Az előadás tárgyalja a szemantikát és a szimbolizmust, a szemináriumon feldolgozzuk a retorikát és a kommunikatív-diszkurzív tradíciót: Ennek hátterét a Jegyzet második része alkotja, a szemináriumon azonban elsősorban empirikus elemző munkákat tárgyalunk. Ennek módja az, hogy minden szemináriumon a megadott irodalomból referátum és korreferátum készül. Ezek alapján, valamint egyéni olvasás alapján megbeszéljük az adott szakirodalomban felvetett problémákat.
Jegy szerzésének feltételei:
Részvétel a szemináriumi foglalkozásokon (engedélyezett hiányzás: 3) A megadott irodalom elolvasása. Kiselőadások (referátum, korreferátum) tartása.
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)
1. Bevezető beszélgetés. Ismerkedés a tananyaggal. Referátumok és korreferátumok vállalása. 2. Kenneth Burke: A „Mein Kampf” retorikája. In Szabó Márton (szerk.) Az ellenség neve. Budapest: Jószöveg Könyvek, 1998. 56–87 p. 3. Susan Gal: Bartók Béla temetése: Európa-kép a magyar retorikában. In Szöveggyűjtemény 259–285. 4. Ricoeur, Paul: Politikai nyelv és retorika. In Szöveggyűjtemény 53–62. 5. Michel Foucault: A diskurzus rendje. In Holmi 1991 évi 7. szám. 868–889 p. vagy Michael Foucault: A fantasztikus könyvtár. Budapest: Pallas Stúdió – Attraktor Kft. 1998. 50–74. 6. Klaus Eder: A környezetvédelem intézményesülése: az ökológiai diskurzus és a nyilvánosság második átalakulása. In Szöveggyűjtemény 525–546. 7. Szabó Márton: Ellenfél és ellenség a politikában. In Politikatudományi Szemle XVI. évfolyam 2007 évi 1: 9–22. 8. Emilia Palonen: Fideszdiskurzus és Budapest. Határteremtés és térfoglalás. In Szabó Márton szerk.: Fideszvalóság. Diszkurzív politikatudományi értelmezések. 13–39. Budapest: L'Harmatttan Kiadó, 2006. 9. Szabó Márton: A dolgozó mint állampolgár. Fogalomtörténeti tanulmány a magyar szocializmus három korszakáról. In Korall. Társadalomtörténeti folyóirat 8. évfolyam 27. szám 2007. Április. 99–119. 10. Papp Z. Attila: Az eltűnt hokimeccs nyomában. Diskurzuselemzés egy sportesemény ürügyén. In Médiakutató 2001 évi 2. szám: 18–29. http://www.mediakutato.hu/cikk/2001_01_tavasz/02_az_eltunt_hokimeccs_nyomaban/09.html 11. Szabó Márton: Politikai egység és identitás. A KDNP az Ellenzéki Kerekasztalnál és a palamentben. In Szabó Márton: A diszkurzív politikatudomány alapjai: Elméletek és elemzések. 253–278. Budapest: L'Harmattan, 2003. E-book: http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b170/index.html 12. Hofer Tamás: Harc a rendszerváltozásért szimbolikus mezőben. In Politikatudományi Szemle 1991 évi 1 szám. 52-61. 13. Kovács Éva: „Itt a piros, hol a piros?” Kizáró eljárások a magyar igazságtételi vitában, 1990-1992. In Politikatudományi Szemle 1995 évi 3 szám,75–88. 14. Konzultáció. A félévi munka értékelése 15. Aláírás
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
A szeminárium irodalom-feldolgozás, ezért a kötelező irodalom az egyes órák tematikájaként szerepel.
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
A tárgy jegyezte és szöveggyűjteménye a szemináriumi munka háttéranyagát alkotja: Szabó Márton: Politikai tudáselméletek: Szemantikai, szimbolikus, retorikai és kommunikatív-diszkurzív értelmezések a politikáról. Budapest: Universitas-Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. 1998. 134–236. Szabó Márton – Kiss Balázs – Boda Zsolt szerk.: Szövegváltozatok a politikára: Nyelv, szimbólum, retorika, diskurzus. Budapest: Universitas-Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. 2000
Egyéb tudnivalók:

Neptun kód:
Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
Politikai szimbolizmus			Pál Gábor megbízott előadó
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
2007/2008-as tanév II. félév IV. évfolyam, nappali tagozat
Az óra típusa:	Beszámolási kötelezettség	Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
szeminárium	gyakorlati jegy	2	2
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
A szeminárium a politikai szimbolizáció tárgykörét mutatja be. A kurzus célja, hogy hallgatók megismerjék, és aktuális közéleti események elemezése során alkalmazni tudják a politikai szimbólumkutatás főbb szempontjait és eredményeit. A félév során a hallgatók betekintést nyernek a politikai folyamatok szimbolikus dimenzióiba, elméleti támpontokat szereznek a politikai képviselet, vezetés, küzdelem és térhasználat szimbolikájával kapcsolatban, új teoretikus és analitikus kereteket kapnak a politikai kultúra, a politikai ideológiák, a politikai mítoszok és összeesküvés-elméletek problematikájának értelmezéséhez. A félév végére a kurzus résztvevői átfogó képet kapnak a területről és jártasságot szereznek a témakör irodalmában.
Jegy szerzésének feltételei:
Rendszeres óralátogatás és beszámoló
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)
1. Bevezetés. A tantárgy követelményeinek ismertetése. Alapfogalmak: szimbólum, szimbolizáció, szimbólumrendszer. 2. Szimbólumkutatás és politikatudomány 3. Politikai szimbólumok, szimbolikus politika; a politika szimbolikus valósága 4. Szimbolikus tőke és politikai tőke 5. Szimbolikus konfliktusok 6, A politikai vezetés és a képviselet szimbolikája 7. A politikai terek szimbolikája 8. A politikai nyelvhasználat szimbolikája 9. Az ideológia mint jelentésrendszer 10. A politikai kultúra problémájának értelmezési lehetőségei 11. Politikai rendszerek és szimbólumrendszerek; a rendszerváltozás szimbolikája 11. Szimbolikus történetek: politikai mítoszok, vérvádak, összeesküvés-elméletek 12. Pártpolitikai küzdelmek szimbolikus mezőben 13. Önkényuralmi jelképek: viták és értelmezések 14. Zászló, címer, logo, embléma 15. A félév lezárása, jegybeírás
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
ROTHMAN, Rozann (2000): Politikai szimbolizmus. In Szabó Márton–Kiss Balázs–Boda Zsolt (szerk.): Szövegváltozatok a politikára. Nyelv, szimbólum, retorika, diskurzus. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó–Universitas. 133–174. EDELMAN, Murray (2000): A politika szimbolikus használata. Bevezetés. In Szabó Márton–Kiss Balázs–Boda Zsolt (szerk.): Szövegváltozatok a politikára. Nyelv, szimbólum, retorika, diskurzus. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó–Universitas. 178–192. BOURDIEU, Pierre (1978): A szimbolikus tőke. In Bourdieu, Pierre: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelése. Budapest: Gondolat. 379–400. HARRISON, Simon (2000): A szimbolikus konfliktus négy típusa. In Szabó Márton–Kiss Balázs–Boda Zsolt (szerk.): Szövegváltozatok a politikára. Nyelv, szimbólum, retorika, diskurzus. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó–Universitas. 193–211. EDELMAN, Murray (2005): A politikai vezetés. In Edelman, Murray: A politika szimbolikus valósága. Budapest: L’Harmattan. 59–74. EDELMAN, Murray (2005): A politikai szintér mint szimbólum. In Edelman, Murray: A politika szimbolikus valósága. Budapest: L’Harmattan. 75–87. EDELMAN, Murray (2005): A politikai nyelv formája és jelentése. In Edelman, Murray: A politika szimbolikus valósága. Budapest: L’Harmattan. 102–116. GEERTZ, Clifford (2001): Az ideológia mint kulturális rendszer. In Geertz, Clifford: Az értelmezés hatalma. Antropológiai írások. Budapest: Osiris. 26–71. SZABÓ Márton (2003): Politikai kultúra a mindennapokban. A diszkurzív értelmezés lehetőségei. In Szabó Márton: A diszkurzív politikatudomány alapjai. Elméletek és elemzések. Budapest: L’Harmattan. 266-278. SZABÓ Márton (1998): A rendszerváltozás szemantikája és szimbolikája. Elemzések a politika nyelvi és szimbolikus küzdelmeiről. In Szabó Márton (szerk.): Diszkurzív térben. Tanulmányok a politika nyelvéről és a politikai tudásról. Budapest: Scientia Humana, . 127–163. EDELMAN, Murray (1995): Mítosz, érzelem, önfelfogás. Elméleti Szociológia, 2.sz. 31-38. KAPITÁNY Ágnes – KAPITÁNY Gábor (1998): Szimbolikus elemek a pártok szubkultúrájában. In Kurtán Sándor – Sándor Péter – Vass László /szerk./: Magyarország Politikai Évkönyve, 1998. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány. 166-180. KAPITÁNY Ágnes – KAPITÁNY Gábor (1998): Értékválasztás 1998. A választási kampányműsorok szimbolikus és értéküzenetei. Budapest: Új Mandátum.
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
SZABÓ Márton (1998): Politikai szimbolizmus. In Szabó Márton: Politikai tudáselméletek. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó – Universitas. 93–98. ZENTAI Violetta (1997): Politikai antropológia: a politika antropológiája. In Zentai Violetta (szerk.): Politikai antropológia. Budapest: Osiris – Láthatatlan Kollégium. 9–33. SAPIR, Edward (1971): A szimbólumok. In Sapir, Edward : Az ember és a nyelv. Budapest: Gondolat. 140–147. KAPITÁNY Ágnes – KAPITÁNY Gábor (1995) /szerk./ : „Jelbeszéd az életünk”. A szimbolizáció története és kutatásának módszerei. Budapest: Osiris – Századvég. 149–171. RICOUER, Paul (1987): Szimbólum és értelmezés. In Ricouer, Paul: A hermeneutika elmélete I-II. Szeged: JATE. 121–381. TURNER, Victor (1983): Szimbólumtanulmányok. In Niedermüller Péter – Hoppál Mihály (szerk): Jelképek, kommunikáció, társadalmi gyakorlat. Budapest: Tömegkommunikációs Kutatóközpont. KARÁCSONY András (1995): Szimbólum és társadalom: Pierre Bourdieu. In Karácsony András: Bevezetés a tudásszociológiába. Budapest: Osiris–Századvég. 97–103. BOURDIEU, Pierre (1988): A képviselet és a politikai fetisizmus. Valóság, 4. 116–120. A. GERGELY András (1997): A térszerveződés szimbolikus üzenetei. Térátélés és politika a kilencvenes évek elején. In Szabó Márton (szerk.): Szövegvalóság. Írások a szimbolikus és diszkurzív politikáról. Budapest: Scientia Humana. 287–303. BODÓ Julianna – BÍRÓ A. Zoltán (1997): Szimbolikus térfoglalási eljárások. In Szabó Márton (szerk.): Szövegvalóság. Írások a szimbolikus és diszkurzív politikáról. Budapest: Scientia Humana. 305–332. NÉMEDI Dénes (1997): Március 15. Az ünnep és sajtója. In Szabó Márton (szerk.): Szövegvalóság. Írások a szimbolikus és diszkurzív politikáról. Budapest: Scientia Humana. 239–261. KAPITÁNY Ágnes – KAPITÁNY Gábor (2003): Szimbolikus elemek a 2002-es választási kampányban. In Kurtán Sándor – Sándor Péter – Vass László /szerk./: Magyarország Politikai Évkönyve, 2002. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány. 1448-1481. BOZÓKI András (2003): Politikai pluralizmus Magyarországon 1987-2002. Budapest: Századvég. 8. Rész. Összegzés: szimbolikus politika. 515–545. KAPITÁNY Ágnes – KAPITÁNY Gábor (1998): Nemzeti és politikai szimbólumok változásai a 20. században. In Voigt Vilmos–Balázs Géza /szerk./: A magyar jelrendszerek évszázadai. Budapest: Magyar Szemiotikai Társaság.
Egyéb tudnivalók:

	Neptun kód:			BTPOL 226
Az óra címe:							A tárgyjegyző oktató neve:
Összehasonlító politológia II. (pótlás)							Dr. Soltész Erzsébet egyetemi docens
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
2007/2008 tanév II. félév, 3-4. évfolyam, nappali tagozat. Pótlás azoknak, akik II. éven nem teljesítették a tárgyat
Az óra típusa:					Beszám. kötelezettség	Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
előadás					kollokvium	2	3	BTPOL224/R
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
A kurzus az „Összehasonlító politológia I” tantárgy keretén belül a korábban elsajátított ismeretekre épül, az ott feldolgozott témák szerves folytatása. A tantárgy második részében a félév részletes időbeosztásánál felsorolt témaköröket tárgyaljuk. A politikai rezsimek és a kormányzati rendszerek elemzése után a kurzus második részében politikai rendszerek folyamati funkcióit és struktúráit. illetve ezek működését tekintjük át.
Jegy szerzésének feltételei:
Aláírás, kollokvium A félévben két teszt megírása, külön-külön legalább 20 pont elérése. A tesztkérdések a kötelező irodalom elolvasásának ellenőrzésére irányulnak. Az eredmények beszámítása: 0–39 pont: az aláírás megtagadása 40–60: csak aláírás 61–75 pont: elégséges 76–90 pont: közepes 91–105 pont: jó 105–120 pont jeles Az évközi teljesítmény érdemjegyének elfogadása nem kötelező, az aláírást szerzett hallgatók vizsgát tehetnek.
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)
Hetek 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15		Napok 02.14 02.21 02.28 03.06 03.13 03.20 03.27 04.03 04.10 04.17 04.24 05.01 05.08 05.15	Témák Tárgyfelvétel Parlamenti pártrendszerek Koalícióelméletek A parlamentek struktúrái. Egykamarás és kétkamarás parlamentek, a második kamarák típusai 1. Teszt A politikai rendszerek hazai és nemzetközi környezete Politikai kultúra és politikai szocializáció Az érdekartikuláció struktúrái Az érdekérvényesítés: nyomásgyakorlás, lobbizás Kormányzati politika: elvonó, elosztó, szabályozó, szimbolikus funkciók A politikai rendszerek stabilitása, válsága, átalakulása 2. Teszt Munkaszüneti nap Teszt pótlása, javítása Félév zárása, adminisztráció
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
Almond, G. A. – Powell G. B – Strøm, K. – Dalton, R. J.: Összehasonlító politológia, Osiris Kiadó, 2006. Dezső M. – Bragyova A.: A második kamarák, Magyar Tudományos Akadémia Államtudományi Kutatások Programirodája, 1989. Enyedi Zs. – Körösényi A.: Pártok és pártrendszerek, Osiris, 2001. Fisichella, D: A politikatudomány alapvonalai, Osiris, 2000. Sartori, G.: Összehasonlító alkotmánymérnökség, Akadémiai Kiadó, 2003.

	Neptun kód:			BTPOL227
Az óra címe:							A tárgyjegyző oktató neve:
Összehasonlító politológia (pótlás)							Dr. Soltész Erzsébet egyetemi docens
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
2007/2008 tanév II. félév, 3-4. évfolyam, nappali tagozat. Pótlás azoknak, akik II. éven nem teljesítették a tárgyat
Az óra típusa:					Beszám. kötelezettség	Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
szeminárium					gyakorlati jegy	2	2	BTPOL224/R
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
Szemináriumon az előadásokban érintett elméleti kérdéseknek az egyes országok gyakorlatában való megjelenésével foglalkozunk. A hallgatók az első félévben választott ország politikai rendszerének alkotmányos berendezkedéséről és működéséről készítenek dolgozatot, amelyeket előadás formájában is prezentálnak. Minden órán két-három prezentációt hallgatunk és vitatunk meg. A dolgozatot a szakdolgozat formai követelményeinek betartásával kell elkészíteni. Az előadást illusztrálva kell prezentálni, a technikai feltételektől függően projektort vagy írásvetítőt használva.
Jegy szerzésének feltételei:
Aláírás, gyakorlati jegy. Megszerzésének feltétele: óralátogatás, szemináriumi dolgozat, kiselőadás.
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)
Hetek 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15		Napok 02.14 02.21 02.28 03.06 03.13 03.20 03.27 04.03 04.10 04.17 04.24 05.01 05.08 05.15	Témák Tárgyfelvétel Feladatok kiosztása Prezentáció, vita Prezentáció, vita Prezentáció, vita Prezentáció, vita Prezentáció, vita Prezentáció, vita Prezentáció, vita Prezentáció, vita Prezentáció, vita Prezentáció Munkaszüneti nap Prezentáció Félév zárása, adminisztráció
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
Egyéb tudnivalók:

Neptun kód:BTPOL221
Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
A magyar parlament működési mechanizmusai I.			Zárug Péter Farkas egyetemi adjunktus
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
2007/2008 tanév II. félév, nappali tagozat, 4. évfolyam
Az óra típusa:	Beszámolási kötelezettség	Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
szeminárium	gyakorlati jegy	2	2
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
„A magyar parlament működési mechanizmusai I.” tantárgy történeti ismereteinek megalapozása, részben korábbi történeti ismeretek felfrissítése. A félév során a magyar történeti jogforrásokkal és ezek országgyűléssel való kapcsolódását vizsgáljuk meg az Aranybulláktól a XX. századi egykamarás országgyűlésig. Szűcs Jenő tanulmányát pedig mint átfogó történeti munkát vettük fel a magyar történeti alkotmány értelmezéséhez.
Jegy szerzésének feltételei:
Kiselőadás vagy dolgozat
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)
1. A féléves munka ismertetése, kötelező irodalom, kiselőadások elosztása, elvárások 2. Magyar történeti jogforrások I. ( Aranybullák I-II-III. ) 3. Magyar történeti jogforrások II. (Szokásjog, Privilégiumok, statútumok, törvények; Nagy Lajos törvényei) 4. Werbőczi: Tripartitum I. (A Tripartitum megszületése) 5. Werbőczi: Tripartitum II. (A Hármaskönyv, mint jogkönyv) 6.Werbőczi Tripartitum III. (A Szent Korona Tan) 7. A magyar országgyűlés a Habsburg időszakban I. (A jozefinizmus; a reform országgyűlések) 8. A forradalmi országgyűlés és az OHB működése 1848-1849-ben 9. Pártok és kormányzás a dualista politikai arénában 10. Egykamarás magyar országgyűlés (Horty rendszer, Ideiglenes Nemzetgyűlés, Rákosi-, Kádár rendszer országgyűlései) 11. Átmenet a magyar országgyűlésben (1985-1990) 12. Szűcs Jenő: Vázlat Európa három történeti régiójáról I. 13. Szűcs Jenő: Vázlat Európa három történeti régiójáról II. 14. Látogatás a Magyar Országgyűlésben 15. Látogatás a Magyar Országgyűlésben
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
Csizmadia – Kovács – Asztalos: Magyar állam- és jogtörténet. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998. Werbőczi István: Hármaskönyv Zárug Péter Farkas: A dualista politikai aréna. Szűcs Jenő: Vázlat Európa három történeti régiójáról. In Történelmi Szemle 1981/3. Adatok és tények az 1944-1945.évi Ideiglenes Országgyűlésről. Budapest: Parlamenti Módszertani Iroda,1994. Adatok és tények az 1985-1990.évi Ideiglenes Országgyűlésről. Budapest: Parlamenti Módszertani Iroda,1994.
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
Egyéb tudnivalók:

Neptun kód:	BTPOL223
Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
A magyar parlament működési mechanizmusai II. szem.			Zárug Péter Farkas egyetemi adjunktus
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
2007/2008 II. félév, nappali tagozat 3. és 4. évfolyam részére
Az óra típusa:	Beszámolási kötelezettség	Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
szeminárium	gyakorlati jegy	2	2
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
A szeminárium célja a Magyar országgyűlésről szóló szakirodalom és publikációk megismerése, az órai témák szakirodalom általi feldolgozása, megbeszélése. Az órai anyagon túl összehasonlító tanulmányokat is megismernek a hallgatók. A szemináriumon a részletes időbeosztásban megadott témákban és előre tisztázott menetrend szerint kiselőadásokat hallgatunk meg és beszélgetéseket folytatunk.
Jegy szerzésének feltételei:
Részvétel a szemináriumi munkában (maximum3 hiányzás), kiselőadás vagy dolgozat
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)
1. A féléves munka, a kötelező irodalom, követelmények, parlamenti látogatás ismertetése 2. Az 1990-es választások és eredménye( MDF- SZDSZ paktum, országgyűlési viták, politikai mozgások az országgyűlésben 1994-es választásokig) 3. Koalíciós kormányzatok Magyarországon 1990-2006 4. Államfőválasztások és közjogi vita az államfőválasztások módjáról 5. A parlamenti szervezet I. (A képviselők és a frakciók joga) 6. A parlamenti szervezet II. (A parlament szervezeti felépítése) 7. A parlamenti szervezet III. ( A kétkamarás rendszerek, parlamenti hivatalok típusai) 8. A parlamenti eljárás általános kérdései I. (Ülésezés, határozatképesség, tanácskozóképesség) 9. A parlamenti eljárás általános kérdései II. (Parlamenti döntéshozatalok és szavazási módok) 10. Miniszterelnöki és államfői beszédek a Magyar Országgyűlésben 11. A törvényhozás menete I. ( A törvénykezdeményezés és a javaslat tárgyalásának szakaszai) 12. A törvényhozás menete II. (Törvényalkotás különleges eljárásokban, A parlamenti ellenőrzés) 13. Parlamentáris-demokratikus deficitek Magyarországon 14. Látogatás a Képviselői Irodaházba 15. Látogatás a Képviselői Irodaházba
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
A törvényalkotó Országgyűlés. Budapest: Parlamenti Módszertani Iroda, 1994. Kadosa László: A képviselők jogai és kötelezettségei. In: Parlamentek Európában, 2003. 13–26. Dr. Sepsi Tibor: Mentelmi és összeférhetetlenségi eljárás. In: Parlamentek Európában, 2003. 26–34. Dr. Gáva Krisztián: Parlamenti képviselőcsoportok. In: Parlamentek Európában, 2003.34–45. Szigeti Szabolcs – Gáli Csaba: A parlamentek megalakulása és megbízatásának megszűnése. In: Parlamentek Európában, 2003. 45–60. Áts Bence: Főbizottságok. In: Parlamentek Európában, 2003. 74–97 Nagy Csongor István: Felsőházak, második kamarák. In: Parlamentek Európában, 2003. 111–128. Pozsár-Szentmiklósi Zoltán: Ülésezés, határozatképesség, tanácskozóképesség. In: Parlamentek Európában, 2003. 159–171. Antall József, Horn Gyula, Orbán Viktor, Medggyessy Péter, Gyurcsány Ferenc jelentősebb parlamenti felszólalásai In. A Magyar Országgyűlés Jegyzőkönyvei 1990-2008. Parlamentek Európában, 2003. A parlamenti ellenőrzés fejezet, 265-308. Fritz–Körösényi vita a Magyar Nemzetben az államfő szerepéről 2008. jan. Zárug Péter Farkas: Csapdába került demokrácia. Magyar Nemzet 2007.
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
Egyéb tudnivalók:
A 2, 3, 4 és a 10-es témákat sajtókutatás alapján a hallgatók dolgozzák fel kiselőadásban

Neptun kód:	BTPOL230
Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
Összehasonlító politológia IV. – nemzetközi szervezetek			Boros Bánk Levente, tud munkatárs
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
2007/2008 tanév II. félév, 3-4. évfolyam, nappali tagozat
Az óra típusa:	Beszámolási kötelezettség	Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
előadás	kollokvium	2		Összehasonlító politológia I-III.
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
Az Összehasonlító politológia IV. keretében a nemzetközi szervezetek tevékenységét, a nemzetközi politikában betöltött szerepét tekintjük át. Ennek fontosságát kiemeli, hogy a poszt-hidegháborús időszakban megjelenő és egyre nagyobb jelentőséget kivívó szupranacionális szervezetek és egyéb kormányközi együttműködések már nem kizárólag az államok közötti viszonylatban kapnak szerepet, hanem egyre nagyobb körben befolyásolják az államok belsődöntéshozatalát. Ennek megfelelően a szervezetek keletkezését, történetét és működését tekinti át a tárgy, ügyelve arra, hogy lehetőleg a (nemzetközi) élet valamennyi szegmensére rálátást biztosítson.
Jegy szerzésének feltételei:
aláírás
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)
1. Bevezetés, a félévi munka ismertetése 2. A nemzetközi szerződések I. Megkötés, érvényesség, értelmezés 3. A nemzetközi szerződések II. Aalkalmazás, megszűnés, a nemzetközi szervezetek szerződései 4. Az ENSZ alszervei: Gazdasági és Szociális Tanács, szakosított szervek (UNESCO, IMF, IBRD, ILO, etc.) 5. Nemzetközi gazdasági és pénzügyi szervezetek: GATT, WTO, OECD, EBRD, etc 6. Az Európa Tanács: történet, tagság, intézmények 7. Nemzetközi Bíróságok I. Az ENSZ Nemzetközi Bírósága, választott-bíráskodás 8. Nemzetközi Bíróságok II. Nnemzetközi büntetőbíróságok, regionális bíróságok 9. Nemzetközi humanitárius tevékenység: a humanitárius jog, konvenciók 10. Nemzetközi szervezetek humanitárius és menekültügyi működése: Vöröskereszt, OCHA, UNICEF, UNHCR, etc. 11. Az INGO-k (International Non-governmental Organizations) 12. Államok vs. nemzetközi szervezetek – a nemzetközi együttműködés jövője 13. Összefoglalás 14 Aláírás
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
Kiss J. László: Globalizálódás és külpolitika: nemzetközi rendszer és elmélet az ezredfordulón, Teleki László Alapítvány, Budapest, 2003. Bokorné Szegő Hanna: Nemzetközi jog, Aula, Budapest, 2003.
Egyéb tudnivalók:
A számonkérés (vizsga) az előadáson elhangzottakon alapul

Neptun kód:	BTPOL231
Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
Összehasonlító politológia IV. – nemzetközi szervezetek			Boros Bánk Levente, tud. munkatárs
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
2007/2008 tanév II. félév, 3-4. évfolyam, nappali tagozat
Az óra típusa:	Beszámolási kötelezettség	Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
szeminárium	gyakorlati jegy	2		Összehasonlító politológia I-III.
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
Az Összehasonlító politológia IV. keretében a nemzetközi szervezetek tevékenységét, a nemzetközi politikában betöltött szerepét tekintjük át. Ennek fontosságát kiemeli, hogy a poszt-hidegháborús időszakban megjelenő és egyre nagyobb jelentőséget kivívó szupranacionális szervezetek és egyéb kormányközi együttműködések már nem kizárólag az államok közötti viszonylatban kapnak szerepet, hanem egyre nagyobb körben befolyásolják az államok belső döntéshozatalát. Ennek megfelelően a szervezetek keletkezését, történetét és működését tekinti át a tárgy, ügyelve arra, hogy lehetőleg a (nemzetközi) élet valamennyi szegmensére rálátást biztosítson.
Jegy szerzésének feltételei:
aláírás
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 12 hétre lebontva.)
1. Bevezetés, a félévi munka ismertetése 2. A nemzetközi szerződések I. a Bécsi Szerződés a Diplomáciai Kapcsolatokról (1961) 3. A nemzetközi szerződések II. a Bécsi Egyezmény a Szerződések Jogáról (1969) 4. Az ENSZ alszervei ENSZ Alapokmány X. fejezet, Declaration of Philadelphia (ILO) 5. Nemzetközi gazdasági és pénzügyi szervezetek GATT 1947, Marrakesh Agreement (WTO) 6. Az Európa Tanács Statute of the Council of Europe (az Európa Tanács Statútuma) 7. Nemzetközi Bíróságok I. ENSZ Alapokmány XIV. fejezet 8. Nemzetközi Bíróságok II. a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútuma 9. Nemzetközi humanitárius tevékenység a Genfi Konvenciók 10. Nemzetközi szervezetek humanitárius és menekültügyi működése UN Resolution 46/182 11. Az INGO-k (International Non-governmental Organizations) 12. Összefoglalás, aláírás
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
Bécsi Szerződés a Diplomáciai Kapcsolatokról (1965. évi 22. törvényerejű rendelet) - http://zskflnk.uw.hu/nk/1965evi22tvrdiplomkapcs.htm Bécsi Egyezmény a Szerződések Jogáról (1987. évi 12. törvényerejű rendelet) – lásd KüM honlap Constitution of the International Labour Organization - http://www.ilo.org/ilolex/english/constq.htm Statute of the Council of Europe - http://conventions.coe.int/Treaty/en/Treaties/Html/001.htm UN Resolution 46/182 – http://www.un.org/documents/ga/res/46/a46r182.htm Geneva Conventions - http://www.icrc.org/ihl.nsf/CONVPRES?OpenView GATT 1947 - http://www.wto.org/english/docs_e/legal_e/gatt47_01_e.htm Marrakesh Agreement Establishing the World Trade Organization - http://www.wto.org/english/docs_e/legal_e/04-wto_e.htm
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
Kiss J. László: Globalizálódás és külpolitika: nemzetközi rendszer és elmélet az ezredfordulón, Teleki László Alapítvány, Budapest, 2003. Bokorné Szegő Hanna: Nemzetközi jog, Aula, Budapest, 2003.
Egyéb tudnivalók: