2007/2008 tanév II. félév, levelező tagozat, 4. évf.

 

 

Neptun kód:

 

 

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

 

Globális társadalom és politika

Dr. Boda Zsolt, egyetemi docens

 

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

2007/2008 II. félév, 3 és 4. évfolyam, levelező tagozat

 

Az óra típusa:

Beszámolási kötelezettség

Félévi óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

 

előadás

kollokvium

2 x 5 óra

 

 

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

 

A kurzus a poszt-nemzetközi rendszer jellemzőivel foglalkozik. Hogyan értelmezhető a globalizáció fogalma? Mi a szerepe az államoknak a globalizált világban? Hogyan értelmeződik át a szuverenitás fogalma? Milyen új nemzetközi szereplők jelentek meg a színen? Mi ennek a globális rendnek a logikája, melyek a főbb problémái? Hogyan biztosíthatóak a közjavak a világállam nélküli rendszerben? Beszélhetünk-e globális társadalomról?

 

 

 

 

 

 

Jegy szerzésének feltételei:

 

Részvétel az előadásokon. A kollokvium (vizsga) írásban történik.

 

A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 10 órára lebontva.)

 

1. Bevezetés: nemzetközi és poszt-nemzetközi rendszer

2. A nemzetközi kapcsolatok hagyományos elméletei

3. A globális kormányzás modelljei

4. A nemzetközi szervezetek

5. A multinacionális vállalatok

 

6. A globális civil társadalom

7. Van-e globális társadalom? Értékek és identitások

8. Globális igazságosság

9. Az önrendelkezés elve és ellentmondásai

10. Összefoglalás

 

 

 

 

 

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

 

Bíró Gáspár: Demokrácia és önrendelkezés a XXI. Század elején (Budapest, Rejtjel kiadó, 2004)

Boda Zsolt: Globális ökopolitika (Budapest: Helikon kiadó, 2004), Bevezetés, és az 5-11. fejezetek

Boda Zsolt: "A nemzetközi kapcsolatok etikája", in Fekete László szerk. Kortárs etika (Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004), 98-127. o.

 

 

 

 

 

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

 

Anheier H., M. Glasius és M. Kaldor szerk.: Globális civil társadalom I-II (Budapest, Typotex, 2004, 2005)

Boda Zsolt: A globalizáció diskurzusai In: Bayer József – Kiss Balázs szerk.: Trendváltozások. Budapest, MTA PTI, 2003. 413-428. o.

 

 

 

Egyéb tudnivalók:

 

 

 

 

 

Nyitrai Péter, egyetemei docens, ME ÁJK, Közigazgatási alapismeretek (összevont 3-4. évf.)

 

 

Neptun kód:

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

Civil társadalom és politikai mozgalmak II.

Dr. Garadnai János

egyetemi docens

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

2007/2008 tanév II. félév 3 és 4. évfolyam, levelező tagozat

Az óra típusa:

Beszámolási kötelezettség

Félévi óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

előadás

kollokvium

2 x 5 óra

3

BTPOL 208

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

A tárgy első része megismertette a hallgatókat a civil társadalom legfontosabb elméleti és gyakorlati problémáival, a civil mozgalmak legfontosabb típusaival. A tárgy második része elemzi a téma további vonatkozásait. Mindenekelőtt a legújabb civil kezdeményezéseket, a globalizációval összefüggő kérdéseket, valamint a kockázattársadalom beckei felfogását.

Jegy szerzésének feltételei:

Aláírás, és szóbeli illetve írásbeli vizsga megadott kérdések alapján

A félév részletes időbeosztása.

1. Az új társadalmi mozgalmak általános jellemzése

2. A globalizáció jelensége; mozgalmak pro és contra

3. A társadalmi tiltakozás

4. A polgári engedetlenség; a klasszikus elmélet: Thoureau

5. Polgári engedetlenség: a modern elmélet: Rawls

 

6. Az állampolgári kezdeményezés szerepe és jelentősége a modern demokráciákban

7. Az állampolgári kezdeményezés Magyarországon

8. A kockázatok tudatosításának és elméletté formálódásának folyamata

9. A kockázat-társadalom elmélete Ulrich Becknél I.

10. A kockázat-társadalom elmélete Ulrich Becknél II.

 

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

Szabó Máté: Globális civil társadalom?, Budapest, Villányi Úti Könyvek, 2004.

Szabó Máté: Társadalmi mozgalmak és politikai tiltakozás, Budapest, Villányi Úti Könyvek, 1998.

H. D. Thoureau: Walden, Budapest, Európa, 1975.

H. D. Thoureau: A polgári engedetlenség iránti kötelességünkről, Budapest, Európa, 1986.

J. Rawls: Az igazságosság elmélete, Budapest, Gondolat, 1993.

U. Beck: A kockázat-társadalom (Út egy másik modernitásba), Budapest, Századvég, 2003.

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

 

Egyéb tudnivalók:

 

 

 

 

 

 

 

 

Neptun kód:

 

BTPOL/L623

 

Az óra címe:

A tárgyjegyző oktató neve:

 

Az amerikai politikai rendszer és kultúra

Kürti László egyetemi docens

 

Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:

 

2007/2008 tanév II. félév, 4.évfolyam, levelező tagozat

 

Az óra típusa:

Beszámolási kötelezettség

Félévi óraszám:

Kreditérték:

Előfeltétel:

 

előadás

kollokvium

2 x 5 óra

5

 

 

Az óra tematikájának részletes ismertetése:

 

Az amerikai politikai rendszer és politikai kultúra tantárgy több szempontból fontos: ismerteti az amerikai egyesült államokbeli demokrácia működését; kiemeli legfontosabb alappilléreit; értékeli azokat a jellegzetesen amerikai intézményeket, amelyek modellül szolgáltak és szolgálnak más országoknak is; valamint bemutatja a világrész sajátos kultúráját és politikai fejlődését. A kurzus fontosságát öt központi témán keresztül fogjuk megismerni 1: Az amerikai pluralizmus és demokrácia kialakulásának történeti gyökerei a 18-19 században. 2: a 19. századi ipari korporatizmus jelentősége, az ipari és technológiai fellendülés okai, válságai és változatossága. 3: Az amerikai elnöki rendszer és kormányzat működése és sajátossága egyes választási ciklusokban és meghatározó kabinetek idején (1828, 1896, 1912, New Deal). 4: Az 1950-es 1960-as évek szekularizációs hullámának visszafordítása (J. Carter, a “morális többség,” az evangélikus újjászületés, Reagan-i keresztény fundamentalizmus stb.) és az 1960-as években kialakult politikai és társadalmi mozgalmak sokasága (háborúellenesség, feminizmus, polgárjogi mozgalom, zöldek, Új Baloldaliság, multikulturalizmus, stb.). 5: A kétpólusú és az új “világrend” kialakulásában játszott Amerikai szerepvállalás (koreai, vietnami háború, külpolitika, hidegháború stb.). A félév alatt, előadások és olvasmányaink segítségével ismerkedünk meg ezekkel a témákkal

 

 

 

 

 

 

Jegy szerzésének feltételei:

 

A félév végén egy dolgozatot kell leadni a megadott témákból kiválasztva, a szakdolgozatnak megfelelő formátumban. Terjedelem: 10-15 oldal, plusz jegyzet, felhasznált irodalom, mellékletek.

 

A félév részletes időbeosztása

 

2008 április 25:

1. Amerika: adottságok, gyarmatosítás I – II (New England, Chesepeake Bay)

2. Az amerikai függetlenség: A francia-indián háború, Függetlenségi Háború, Függetlenségi Nyilatkozat és az  Alkotmány.

3.Andrew Jackson, Federalizmus, 1828-1837 és a Monroe-doktrína

4. A polgárháború (1861-1865),         Populizmus, és a Farmerek és 1896

5. A vadnyugat

6. „Fekete Amerika”: Rabszolgák és John Brown

7. Az ipar fellendülése, nagytőkések, a munkásosztály

 

2008. április 26:

8. Az 1912-es választás

9. Roosevelt és a New Deal

10. A polgárjogi mozgalom. Az Alkotmány 9. 14. Kiegészítő Paragrafusai.

11. Nőmozgalom.

12. Hidegháború, McCarthyzmus, Korea

13. Vietnámi háború és a békemozgalom.

14. Kormányzati stílusok: Johnson, Kennedy és Nixon Az Elnöki hatalom kiterjesztése

15.Elnökválasztási Kampánystratégiák, Média, Alkotmány és kiegészítései.

Összefoglalás

 

 

 

 

 

 

Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:

 

Janda, Berry és Goldman: Az Amerikai Demokrácia. Budapest: Osiris-Századvég Kiadó, 1996.

 

Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:

 

Magyarnyelvű szakirodalom:

Baudrillard, J (1996). Amerika. Budapest: Osiris Kiadó.

Bozóki, András (1994): Vázlat három populizmusról: Egyesült Államok, Argentína, és Magyarország. Politikatudományi Szemle 3. 33-68.

Bröckers, Matthias (2003): Összeesküvések, összeesküvés-elméletek. Szeptember 11. titkai. Kétezeregy Kiadó.

Bush, George W (2001): Utam a fehér házba. Budapest: Perfekt. Bt.

Chomsky, Noam. 2005. Hatalom és terror. Varázsládika Kiadó.

Fukuyama, Francis. 2006. Amerika válaszúton. Demokrácia, hatalom és neokonzervatív örökség. Századvég.

Scruton, Roger, Kommunitárius álmok. Századvég. 149-178.

Todd, Emmanuel. 2006. A birodalom után. Tanulmány az amerikai rendszer széteséséről. All Print Kiadó.

Von Bülow, Andreas. 2006. A CIA és Szeptember 11-e. Líra és Lant Kiadó.

Weatherford, Jack. 2005. Mc., Törzsek a dombon. Századvég.

 

Angolnyelvű szakirodalom:

Barkun, Michael. 1994. Religion and the racist right. The origins of the Christian identity movement. Chapel Hill: University of North Carolina Press.

Dean, Jody. 1998. Aliens in America. Conspiracy cultures from Outer space to Cyberspace. Ithaca: Cornell Univesity Press.

Etzioni, Amitai. 2004. From Empire to Community. A New Approach to International Relations. New York and Basingstoke: Palgrave Macmillan.

Etzioni, Amitai. 2007. Security First: For a Muscular, Moral Foreign Policy. New Haven: Yale University Press.

Gross, Bertram. 1980. Friendly Fascism. The new face of power in America. Boston: South End Press.

Gunnel, John. Imagining the American Polity. Political science and the discourse of democracy.   2004. University Park: UPP.

McGreevy, Patrick, 1994. Imagining Niagara. The meaning and making of Niagara Falls. Amherst: UMP.

Noble, David F.  America by Design. Science, technology and the rise of corporate capitalism.  1979. Oxford: OUP.

Scruton, Roger. 1995.  Mi a konzervativizmus? Osiris Kiadó, Budapest.

Scruton, Roger. 2005.  A nemzetek szükségességéről. Helikon. Budapest.

Warner, R. Stephen – Wittner, Judith G. eds. 1998. Gatherings in Diaspora. Religious communities and the new immigration. Philadelphia: Temple UP.

Zelinsky, Wilbur. Nation into Empire. The shifting symbolic foundations of American nationalism.  1988.Chapel Hill: University of North Carolina Press.

 

 

 

 

 

Egyéb tudnivalók: