2007/2008 tanév II. félév, levelező tagozat, 4. évf.
|
Neptun kód: |
|
|
||||
|
Az óra címe: |
A tárgyjegyző oktató neve: |
|
||||
|
Globális társadalom és politika |
Dr. Boda Zsolt, egyetemi docens |
|
||||
|
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága: |
|
|||||
|
2007/2008 II. félév, 3 és 4. évfolyam, levelező tagozat |
|
|||||
|
Az óra típusa: |
Beszámolási kötelezettség |
Félévi óraszám: |
Kreditérték: |
Előfeltétel: |
|
|
|
előadás |
kollokvium |
2 x 5 óra |
|
|
|
|
|
Az óra tematikájának részletes ismertetése: |
|
|||||
|
A kurzus a poszt-nemzetközi rendszer jellemzőivel foglalkozik. Hogyan értelmezhető a globalizáció fogalma? Mi a szerepe az államoknak a globalizált világban? Hogyan értelmeződik át a szuverenitás fogalma? Milyen új nemzetközi szereplők jelentek meg a színen? Mi ennek a globális rendnek a logikája, melyek a főbb problémái? Hogyan biztosíthatóak a közjavak a világállam nélküli rendszerben? Beszélhetünk-e globális társadalomról? |
|
|||||
|
|
||||||
|
|
||||||
|
|
||||||
|
|
||||||
|
|
||||||
|
Jegy szerzésének feltételei: |
|
|||||
|
Részvétel az előadásokon. A kollokvium (vizsga) írásban történik. |
|
|||||
|
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 10 órára lebontva.) |
|
|||||
|
1. Bevezetés: nemzetközi és poszt-nemzetközi rendszer 2. A nemzetközi kapcsolatok hagyományos elméletei 3. A globális kormányzás modelljei 4. A nemzetközi szervezetek 5. A multinacionális vállalatok 6. A globális civil társadalom 7. Van-e globális társadalom? Értékek és identitások 8. Globális igazságosság 9. Az önrendelkezés elve és ellentmondásai 10. Összefoglalás |
|
|||||
|
|
||||||
|
|
||||||
|
|
||||||
|
|
||||||
|
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke: |
|
|||||
|
Bíró Gáspár:
Demokrácia és önrendelkezés a XXI. Század elején (Budapest, Rejtjel kiadó,
2004) Boda Zsolt:
Globális ökopolitika (Budapest: Helikon kiadó,
2004), Bevezetés, és az 5-11. fejezetek Boda Zsolt:
"A nemzetközi kapcsolatok etikája", in
Fekete László szerk. Kortárs etika (Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004),
98-127. o. |
|
|||||
|
|
||||||
|
|
||||||
|
|
||||||
|
|
||||||
|
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke: |
|
|||||
|
Anheier H., M. Glasius és M. Kaldor szerk.:
Globális civil társadalom I-II (Budapest, Typotex,
2004, 2005) Boda Zsolt: A
globalizáció diskurzusai In: Bayer József – Kiss Balázs szerk.:
Trendváltozások. Budapest, MTA PTI, 2003. 413-428. o. |
|
|||||
|
|
||||||
|
|
||||||
|
Egyéb tudnivalók: |
|
|||||
|
|
|
|||||
Nyitrai Péter, egyetemei docens, ME ÁJK, Közigazgatási alapismeretek (összevont 3-4. évf.)
|
Neptun kód: |
|
||||
|
Az óra címe: |
A tárgyjegyző
oktató neve: |
||||
|
Civil társadalom és politikai mozgalmak II. |
Dr. Garadnai János egyetemi docens |
||||
|
Az óra tanterv
szerinti felhasználhatósága: |
|||||
|
2007/2008 tanév II. félév 3 és 4. évfolyam, levelező tagozat |
|||||
|
Az óra típusa: |
Beszámolási
kötelezettség |
Félévi óraszám: |
Kreditérték: |
Előfeltétel: |
|
|
előadás |
kollokvium |
2 x 5 óra |
3 |
BTPOL 208 |
|
|
Az óra
tematikájának részletes ismertetése: |
|||||
|
A tárgy első része megismertette a hallgatókat a civil társadalom legfontosabb elméleti és gyakorlati problémáival, a civil mozgalmak legfontosabb típusaival. A tárgy második része elemzi a téma további vonatkozásait. Mindenekelőtt a legújabb civil kezdeményezéseket, a globalizációval összefüggő kérdéseket, valamint a kockázattársadalom beckei felfogását. |
|||||
|
Jegy szerzésének
feltételei: |
|||||
|
Aláírás, és szóbeli illetve írásbeli vizsga megadott kérdések alapján |
|||||
|
A félév részletes
időbeosztása. |
|||||
|
1. Az új társadalmi mozgalmak általános jellemzése 2. A globalizáció jelensége; mozgalmak pro és contra 3. A társadalmi tiltakozás 4. A polgári engedetlenség; a klasszikus elmélet: Thoureau 5. Polgári engedetlenség: a modern elmélet: Rawls 6. Az állampolgári kezdeményezés szerepe és jelentősége a
modern demokráciákban 7. Az állampolgári kezdeményezés Magyarországon 8. A kockázatok tudatosításának és elméletté
formálódásának folyamata 9. A kockázat-társadalom elmélete Ulrich Becknél I. 10. A kockázat-társadalom elmélete Ulrich Becknél II. |
|||||
|
Fontosabb kötelező
irodalom jegyzéke: |
|||||
|
Szabó Máté:
Globális civil társadalom?, Budapest, Villányi Úti
Könyvek, 2004. Szabó Máté:
Társadalmi mozgalmak és politikai tiltakozás, Budapest, Villányi Úti Könyvek,
1998. H. D. Thoureau: Walden, Budapest,
Európa, 1975. H. D. Thoureau: A polgári engedetlenség iránti
kötelességünkről, Budapest, Európa, 1986. J. Rawls: Az igazságosság elmélete, Budapest, Gondolat,
1993. U. Beck: A kockázat-társadalom (Út egy másik modernitásba), Budapest, Századvég, 2003. |
|||||
|
Fontosabb ajánlott
irodalom jegyzéke: |
|||||
|
|
|||||
|
Egyéb tudnivalók: |
|||||
|
|
|||||
|
Neptun kód: |
BTPOL/L623 |
|
||||
|
Az óra címe: |
A tárgyjegyző oktató neve: |
|
||||
|
Az amerikai politikai rendszer és kultúra |
Kürti László egyetemi docens |
|
||||
|
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága: |
|
|||||
|
2007/2008 tanév II. félév, 4.évfolyam, levelező tagozat |
|
|||||
|
Az óra típusa: |
Beszámolási kötelezettség |
Félévi óraszám: |
Kreditérték: |
Előfeltétel: |
|
|
|
előadás |
kollokvium |
2 x 5 óra |
5 |
|
|
|
|
Az óra tematikájának részletes ismertetése: |
|
|||||
|
Az amerikai politikai rendszer és politikai kultúra tantárgy több szempontból fontos: ismerteti az amerikai egyesült államokbeli demokrácia működését; kiemeli legfontosabb alappilléreit; értékeli azokat a jellegzetesen amerikai intézményeket, amelyek modellül szolgáltak és szolgálnak más országoknak is; valamint bemutatja a világrész sajátos kultúráját és politikai fejlődését. A kurzus fontosságát öt központi témán keresztül fogjuk megismerni 1: Az amerikai pluralizmus és demokrácia kialakulásának történeti gyökerei a 18-19 században. 2: a 19. századi ipari korporatizmus jelentősége, az ipari és technológiai fellendülés okai, válságai és változatossága. 3: Az amerikai elnöki rendszer és kormányzat működése és sajátossága egyes választási ciklusokban és meghatározó kabinetek idején (1828, 1896, 1912, New Deal). 4: Az 1950-es 1960-as évek szekularizációs hullámának visszafordítása (J. Carter, a “morális többség,” az evangélikus újjászületés, Reagan-i keresztény fundamentalizmus stb.) és az 1960-as években kialakult politikai és társadalmi mozgalmak sokasága (háborúellenesség, feminizmus, polgárjogi mozgalom, zöldek, Új Baloldaliság, multikulturalizmus, stb.). 5: A kétpólusú és az új “világrend” kialakulásában játszott Amerikai szerepvállalás (koreai, vietnami háború, külpolitika, hidegháború stb.). A félév alatt, előadások és olvasmányaink segítségével ismerkedünk meg ezekkel a témákkal |
|
|||||
|
|
||||||
|
|
||||||
|
|
||||||
|
|
||||||
|
|
||||||
|
Jegy szerzésének feltételei: |
|
|||||
|
A félév végén egy dolgozatot kell leadni a megadott témákból kiválasztva, a szakdolgozatnak megfelelő formátumban. Terjedelem: 10-15 oldal, plusz jegyzet, felhasznált irodalom, mellékletek. |
|
|||||
|
A félév részletes időbeosztása |
|
|||||
|
2008 április 25: 1. Amerika: adottságok, gyarmatosítás I – II (New England, Chesepeake Bay) 2. Az amerikai függetlenség: A francia-indián háború, Függetlenségi Háború, Függetlenségi Nyilatkozat és az Alkotmány. 3.Andrew Jackson, Federalizmus, 1828-1837 és a Monroe-doktrína 4. A polgárháború (1861-1865), Populizmus, és a Farmerek és 1896 5. A vadnyugat 6. „Fekete Amerika”: Rabszolgák és John Brown 7. Az ipar fellendülése, nagytőkések, a munkásosztály 2008. április 26: 8. Az 1912-es választás 9. Roosevelt és a New Deal 10. A polgárjogi mozgalom. Az Alkotmány 9. 14. Kiegészítő Paragrafusai. 11. Nőmozgalom. 12. Hidegháború, McCarthyzmus, Korea 13. Vietnámi háború és a békemozgalom. 14. Kormányzati stílusok: Johnson, Kennedy és Nixon Az Elnöki hatalom kiterjesztése 15.Elnökválasztási Kampánystratégiák, Média, Alkotmány és kiegészítései. Összefoglalás |
|
|||||
|
|
||||||
|
|
||||||
|
|
||||||
|
|
||||||
|
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke: |
|
|||||
|
Janda, Berry és Goldman: Az Amerikai Demokrácia. Budapest: Osiris-Századvég Kiadó, 1996. |
|
|||||
|
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke: |
|
|||||
|
Magyarnyelvű szakirodalom: Baudrillard, J (1996). Amerika. Budapest: Osiris Kiadó. Bozóki, András (1994): Vázlat három populizmusról: Egyesült Államok, Argentína, és Magyarország. Politikatudományi Szemle 3. 33-68. Bröckers, Matthias (2003): Összeesküvések, összeesküvés-elméletek. Szeptember 11. titkai. Kétezeregy Kiadó. Bush, George W (2001): Utam a fehér házba. Budapest: Perfekt. Bt. Chomsky, Noam. 2005. Hatalom és terror. Varázsládika Kiadó. Fukuyama, Francis. 2006. Amerika válaszúton. Demokrácia, hatalom és neokonzervatív örökség. Századvég. Scruton, Roger, Kommunitárius álmok. Századvég. 149-178. Todd,
Emmanuel. Von Bülow, Andreas. 2006. A CIA és Szeptember 11-e. Líra és Lant Kiadó. Weatherford, Jack. 2005. Mc., Törzsek a dombon. Századvég. Angolnyelvű szakirodalom: Barkun, Michael. 1994. Religion and the racist right. The origins of the Christian identity movement. Chapel Hill: University of North Carolina Press. Dean, Jody. 1998. Aliens in America. Conspiracy cultures from Outer space to Cyberspace. Ithaca: Cornell Univesity Press. Etzioni, Amitai. 2004. From Empire to Community. A New Approach to International Relations. New York and Basingstoke: Palgrave Macmillan. Etzioni, Amitai. 2007. Security First: For a Muscular, Moral Foreign Policy. New Haven: Yale University Press. Gross, Bertram. 1980. Friendly Fascism. The new face of power in America. Boston: South End Press. Gunnel, John. Imagining the American Polity. Political science and the discourse of democracy. 2004. University Park: UPP. McGreevy, Patrick, 1994. Imagining Niagara. The meaning and making of Niagara Falls. Amherst: UMP. Noble, David F. America by Design. Science, technology and the rise of corporate capitalism. 1979. Oxford: OUP. Scruton, Roger. 1995. Mi
a konzervativizmus? Osiris Kiadó, Budapest. Scruton, Roger. 2005. A nemzetek szükségességéről. Helikon. Budapest. Warner,
R. Stephen – Wittner, Judith
G. eds. 1998. Gatherings
in Diaspora. Religious communities and the new immigration.
Philadelphia: Zelinsky, Wilbur. Nation into Empire. The shifting symbolic foundations of American nationalism. 1988.Chapel Hill: University of North Carolina Press. |
|
|||||
|
|
||||||
|
|
||||||
|
|
||||||
|
|
||||||
|
Egyéb tudnivalók: |
|
|||||
|
|
|
|||||