2007/2008 tanév II. félév, levelező tagozat, 3. évf.

Neptun kód:
Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
Globális társadalom és politika			Dr. Boda Zsolt, egyetemi docens
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
2007/2008 II. félév, 3 és 4. évfolyam, levelező tagozat
Az óra típusa:	Beszámolási kötelezettség	Félévi óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
előadás	kollokvium	2 x 5 óra
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
A kurzus a poszt-nemzetközi rendszer jellemzőivel foglalkozik. Hogyan értelmezhető a globalizáció fogalma? Mi a szerepe az államoknak a globalizált világban? Hogyan értelmeződik át a szuverenitás fogalma? Milyen új nemzetközi szereplők jelentek meg a színen? Mi ennek a globális rendnek a logikája, melyek a főbb problémái? Hogyan biztosíthatóak a közjavak a világállam nélküli rendszerben? Beszélhetünk-e globális társadalomról?
Jegy szerzésének feltételei:
Részvétel az előadásokon. A kollokvium (vizsga) írásban történik.
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 10 órára lebontva.)
1. Bevezetés: nemzetközi és poszt-nemzetközi rendszer 2. A nemzetközi kapcsolatok hagyományos elméletei 3. A globális kormányzás modelljei 4. A nemzetközi szervezetek 5. A multinacionális vállalatok 6. A globális civil társadalom 7. Van-e globális társadalom? Értékek és identitások 8. Globális igazságosság 9. Az önrendelkezés elve és ellentmondásai 10. Összefoglalás
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
Bíró Gáspár: Demokrácia és önrendelkezés a XXI. Század elején (Budapest, Rejtjel kiadó, 2004) Boda Zsolt: Globális ökopolitika (Budapest: Helikon kiadó, 2004), Bevezetés, és az 5-11. fejezetek Boda Zsolt: "A nemzetközi kapcsolatok etikája", in Fekete László szerk. Kortárs etika (Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004), 98-127. o.
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
Anheier H., M. Glasius és M. Kaldor szerk.: Globális civil társadalom I-II (Budapest, Typotex, 2004, 2005) Boda Zsolt: A globalizáció diskurzusai In: Bayer József – Kiss Balázs szerk.: Trendváltozások. Budapest, MTA PTI, 2003. 413-428. o.
Egyéb tudnivalók:

Nyitrai Péter, egyetemei docens, ME ÁJK, Közigazgatási alapismeretek (összevont 3-4. évf.)

Neptun kód:	BTPOL/L 245.
Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
Ifjúság és politika			Kürti László egyetemei docens
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
2007/2008 II. félév 3. évfolyam, levelező tagozat
Az óra típusa:	Beszámolási kötelezettség	Félévi óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
előadás	kollokvium	2 x 5 óra	5
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
Minden társadalom különbözőképpen értelmezi és politizálja a gyermekkort és az ifjúságot, annak fogalmát és használhatóságát. Az ifjúság (tizenévesek, fiatalság, korcsoport, generáció) mind olyan történetileg kialakult fogalom, amely nem mentes, sem a különböző, néha teljesen elütő politikai-társadalmi definícióktól, sem pedig a hatalmi politizálástól. Ma az ifjúságpolitika, mint alulról, a fiatalok által szervezett, valamint az állam részéről felülről, kormányzatilag koordinált politika, kiemelt, stratégiai jelentőségű szakpolitikának számít a fejlett demokráciákban. Az Európai Unióban szintén kiemelt jelentőséggel bír. A különböző szintű oktatási formák, amelyek egy ember életének kezdeti szakaszát meghatározóan strukturálják, a változatos kulturális közeg, amelyben a fiatalok felnőnek, és a politikai-ideológiai befolyásolás, mobilizációs lehetőségek, mind-mind olyan meghatározó jellegűek a felnövő generációkra, melyek tudományos vizsgálata és oktatása hasznos és releváns. A tantárgy betekintést kíván adni a hazai és nemzetközi ifjúsági szakirodalomba és az ifjúsági politika tematikus és intézményi felépítésébe, valamint történelmi előzményeibe és tapasztalataiba. A kurzus különböző társadalmak és kultúrák gyermeknevelési és ifjúsági tapasztalatait mutatja be, kiemelve a sajátos kultúrák specifikus családi és formális eszközeit és ideológiai motivációt.
Jegy szerzésének feltételei:
A kurzus céljának megfelelően a félév végén egy dolgozat megírása a megadott témákból és megadott szakirodalom alapján, a szakdolgozat formai követelményei szerint
A félév részletes időbeosztása.
2008. február 29: 1-2. Az életkor elmélete, történelmi háttér összefoglalás: A gyermek az ókorban Erikson, H. H. 2002 Gyermekkor és társadalom. Bp. Osiris (1963). Kéri László szerk. 1987. A politikai szocializáció elméleti kérdései. Budapest. Manfred Koch-Hillebrecht „Az életkorok sovinizmusa.” Korunk, Február 1997. (http://www.epa.hu/00400/00458/00086/1997honap2cikk1233.htm). 3. Az óvodai képzés és ifjúságpedagógia Vekerdy Tamás, 2001. Gyerekek, óvodák, iskolák. Saxum. Vekerdy Tamás. 2006. Az óvoda és az első iskolai évek – A pszichológus szemével. Saxum. 4. A szocializáció: Családi nevelés a törzsi és hagyományos társadalomban. Katona Imre. 2001 Néprajz és gyermekvilág. Bp., Pont Kiadó. MEAD, Margaret 2002. Férfi és nő Bp. Osiris. Turnbull, Colin. M. 1970. Az afrikai törzsek élete. Bp. Gondolat (21-99. old.). 5. A Család Tomka Béla. 2000. Családfejlődés a 20. századi Magyarországon és Nyugat-Európában: konvergencia és divergencia? Bp. Osiris Kiadó. Tóth Olga. 1999. Erőszak a családban. Tárki, Budapest. Young, Wilmott – Willmott Peter (1999) Család és rokonság Kelet-Londonban. Budapest, Új Mandátum Kiadó 6. A gyermek szocializációja: formális, informális nevelés az óvodától az iskoláig Key, Ellen. 1976. A gyermek évszázada. Tankönyvkiadó, Bp., 1976 Pukánszky Béla, „A gyermekről alkotott kép változásai az óvoda történetében.” 1-16. old. http://www.staff.u-szeged.hu/~comenius/Ovoda.pdf Somlai Péter. 2002. Húsz év. Családi kapcsolatok változásai a 20. század végi Magyarországon. Bp. Új mandátum Kiadó. Spock, B. – Parker, Steven J. 2005. Spock doktor csecsemő-és gyermekgondozása. Bp. Medicina. (eredeti kiadás 1945). Vág Ottó 1993. A kisgyermeknevelés története. Magyar Óvodapedagógusok Egyesülete. Miskolc. Vág Ottó. 1994. Az óvodai nevelés története Magyarországon. I. MOE. 137/1996-os, az „Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról”, kormányrendelet (lásd Óvoda az ezredfordulón, Budapest, 1999). 2008 március 1: 7-8. Alternatíve Nevelés, alternatíve életmód, szubkúltúra és erőszak Demetrovics Zsolt (2001) Droghasználat Magyarország táncos szórakozóhelyein. Budapest L’Harmattan Gordon, Thomas. 2003. PET – A gyermeknevelés aranykönyve. Gordon Könyvek. Neill. A. S. 2004 Summerhill. - A pedagógia csendes forradalma. Fordította Barta Judit. Kétezeregy Kiadó.) Sükösd Mihály. 1985. Beat, hippi, punk. Kozmosz, Budapest. Szabó Máté. 1998. A skinheadek idegenellenes erőszaka és a jogvédők mobilizációi. In.: Szabó Ildikó – Örkény Antal. 1998. Tizenévesek állampolgári kultúrája. Budapest, Minoritás Alapítvány. 9-10. A baby-boom problémái Bácskai Erika - Gerevich József. 1997. Ifjúság és drogfogyasztás. Budapest: Animula Egyesület. Elekes Zsuzsanna. 2000. Drogok és fiatalok : középiskolások droghasználata, alkoholfogyasztása és dohányzása az évezred végén Magyarországon. Ifjúsági és Sportminisztérium, Budapest. Rácz József. 1998. Ifjúsági (szub)kultúrák, intézmények, devianciák: válogatott tanulmányok. Scientia Humana Társulás, Budapest. Szapu Magda. 2002. A zűrkorszak gyermekei. Mai ifjúsági kultúrák. Bp. Századvég Kiadó Vekerdy Tamás. 1986. Kamaszkor körül. Bratislava: Madách; Bp. : Móra. Vikár György. 1999. Az ifjúkor válságai. - 2. bőv. kiad. Budapest : Animula. (eredeti kiadás 1980). 11. Helyi ifjúságpolitika 12. Szocializációs folyamatok a 20. században Bertalan Péter. 1996 Ifjúságpolitika és ifjúsági szervezetek a 90-es évek Magyarországán. Budapest. Gábor Kálmán. 1993. Civilizációs korszakváltás és ifjúság: a kelet- és nyugat-európai ifjúság kulturális mintái. Szeged . Gábor Kálmán szerk. 2000. Társadalmi átalakulás és ifjúság. Szeged. Gazsó Ferenc és Stumpf István. 1995. Vesztesek. Ifjúság az ezredfordulón. Ezredforduló Alapítvány, Budapest. Laki László 1993. Ifjúsági munkanélküliség. Budapest: MTA Politikai Tudományok Intézete. Mátyási Sándor et al. szerk. 1995.  Az ifjúságpolitika esélye avagy az ifjúsági szervezetek helyzete a rendszerváltás után.  Budapest: BME Szociológia Tanszék. Maróthy László. 1980. A párt ifjúságpolitikájának néhány kérdése. Bp. Kossuth. Stumpf István. 1992.  Ifjúság és politika. Budapest. 13. Ifjúságpolitikai intézmények a nemzetközi térben, ENSZ, EU, ET 1991. évi LXIV. tv. a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. nov. 20-án kelt Egyezmény kihírdetéséről További részletek: http://www.unicef.org/crc/crc.htm/ Unicef - http://www.unicef.org/ UNHCR - http://www.unhchr.ch/ Európa Tanács - http://www.coe.int/t/e/Cultural_Co-operation/ European Commission White Paper of 21 November 2001 on a new impetus for European youth [COM(2001) 681 final] - http://europa.eu.int/comm/youth/whitepaper/download/whitepaper_en.pdf 14. Ifjúságpolitikai kihívások, rendeletek, kormányzati ifjúságpolitika Jelentés a gyermekek és az ifjúság helyzetéről. ISM, 2000. - http://jelentes.ifjusag.hu <http://jelentes.ifjusag.hu/> 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1993. évi LXXX. törvény a felsőoktatásról 1995. évi LXIV. törvény a Gyermek- és Ifjúsági Alapról, valamint a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítványról 113/1999. (VII. 16.) Korm. Rendelet az ifjúsági és sportminiszter feladat- és hatásköréről 2/1999. (IX. 24.) ISM rendelet a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram és a Regionális Ifjúsági Irodák működéséről Jelentés a Magyarországi kábítószer-helyzetről 2005.(EÜ. Minisztérium). szmm.gov.hu/download.php?ctag=download&docID=1576
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
A kötelező irodalom a heti bontásnál van megadva
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
Az ajánlott irodalom a heti bontásnál van megadva
Egyéb tudnivalók:

Neptun kód:	BTPOL/L257
Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
Politikai tudáselméletek			Prof. Dr. Szabó Márton egyetemi tanár
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
2007/2008 tanév II. félév, 3. évfolyam, levelező tagozat
Az óra típusa:	Beszámolási kötelezettség	Félévi óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
előadás	kollokvium	2 x 5 óra
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
A tárgy a politika megismerésének értelmezése. Azokat a tudományos tradíciókat mutatja be, amelyben a politika diszkurzív szemlélete megjelent; a politikai szemantika, szimbolizmus, retorika és kommunikáció néhány fontos képviselőjét. Harold Lasswell, Walther Dieckmann, Reinhart Koselleck, Pierre Bourdieu, Clifford Geertz, Murray Edelman, és mások vonatkozó munkásságát. Ennek során a tantárgy megmutatja a politikának azt az 'arcát' is, amelyet ezek a szerzők ábrázolnak.
Jegy szerzésének feltételei:
Írásbeli vizsga megadott két esszékérdés alapján
A félév részletes időbeosztása. (Kétszer 5 óra előadás)
1. Politikai szemantika. Lasswell: A hatalom nyelve I. 2. Lasswell: A hatalom nyelve II 3. Dieckmann: A politikai szavak homályosságának jelentéstana 4. Koselleck: A politikai fogalmak történeti szemantikája I. 5. Koselleck: A politikai fogalmak történeti szemantikája II. 6. Bourdieu: A nyelvi uralom I. 7. Bourdieu: A nyelvi uralom II. 8.Politikai szimbolizmus: Geertz: Az ideológia szimbolikus értelmezése 9. Edelman: A politika szimbolikus valósága I. 10. Edelman: A politika szimbolikus valósága II. Konzultáció. Aláírás
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
A tárgy jegyezte: Szabó Márton: Politikai tudáselméletek: Szemantikai, szimbolikus, retorikai és kommunikatív-diszkurzív értelmezések a politikáról. Budapest: Universitas-Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. 1998. 11–132. p. A tárgy szöveggyűjteménye: Szabó Márton – Kiss Balázs – Boda Zsolt szerk.: Szövegváltozatok a politikára: Nyelv, szimbólum, retorika, diskurzus. Budapest: Universitas-Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. 2000.
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
A tárgyalt szerzők írásai: 1. Harold Lasswell: A hatalom nyelve. In Szöveggyűjtemény 11–27 p. 2. Harold Lasswell: A politikai nyelv stílusa In Szöveggyűjtemény 79–113 p. 3. Walther Dieckmann: A politikai szavak tartalma. In Szöveggyűjtemény 28–52 p. 4. Walther Dieckmann: A politikai kommunikáció stílusai. In Szöveggyűjtemény 79–113 p. 5. Reinhart Koselleck: Elmúlt jövő. A történeti idők szemantikája. Fordította Hidas Zoltán, Szabó Márton. Atlantisz Kiadó, Budapest, 2003. 6. Pierre Bourdieu: A politikai mező. In Valóság 1987/1 110–115 p. 7. Pierre Bourdieu: A képviselet és a politikai fetisizmus. In Valóság 1988/4 116–120 p. 8. Clifford Geertz: Az ideológia mint kulturális rendszer. In Clifford Geertz: Az értelmezés hatalma. Antropológiai írások. 22–64 p. Századvég Kiadó, Budapest 1994. 9. Murray Edelman: A politika szimbolikus használata. Bevezetés. In Szöveggyűjtemény 179–192 p. További irodalom: 1. Helmuth Schelsky: A nyelvi uralom. In Elméleti Szociológia 1995 évi 2. szám, 3–4 p. 2. George Orwell: A politika és az angol nyelv. In George Orwell: Az irodalom felszámolása. Európa Kiadó, Budapest, 1990. 341–358 p. 3. Victor Klemperer: A Harmadik Birodalom nyelve. Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Budapest, 1984. 4. Pokol Béla: A politika nyelvezete. In Pokol Béla: Pénz és politika. Aula Kiadó, Budapest, 1993, 59–80 p. 5. Szabó Márton: A rendszerváltozás szemantikája és szimbolikája. In Szabó Márton: Diszkurzív térben. 127–163 p. Scientia Humana, Budapest, 1998. 6. Rozann Rothman: Politikai szimbolizmus. In Szöveggyűjtemény 133–178 p. 7. Murray Edelman: A politika szimbolikus valósága. Fordította Hidas Zoltán. L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2004. 8. Simon Harrison: A szimbolikus konfliktus négy típusa. In Szöveggyűjtemény 193–211 p. 9. Szabó Márton: A metaforikus politika. In Szabó Márton: Diszkurzív térben. 310–339 p. Scientia Humana, Budapest, 1998 10. Hofer Tamás: Harc a rendszerváltozásért szimbolikus mezőben. In Politikatudományi Szemle 1991 évi 1 szám. 52–61 p.
Egyéb tudnivalók:
Az előadáshoz szeminárium kapcsolódik. A szemináriumi jegyszerzés feltétele, hogy a 9 + 10 ajánlott irodalom valamelyikéről írni kell egy esszét (bármelyikről a 19 közül). Minimális terjedelem 10 ezer karakter. Az esszének be kell mutatnia a kiválasztott tanulmány (vagy könyvfejezet) legfontosabb gondolatatit. Ezen túlmenően a dolgozatba lehet összehasonlítást tenni, lehet értelmezni és értékelni a szerző gondolatait. A szemináriumi esszének meg kell felelnie a szakdolgozati előírásnak vagy a tanszék által kiadott „Formai követelmények szakdolgozat, diákköri dolgozat, írásos beszámoló készítéséhez” című előírásnak. A dolgozat leadásának határideje a szorgalmi időszak vége. A dolgozatot az előadást tartó oktató értékeli.

Neptun kód:		BTPOL/L242
Az óra címe:				A tárgyjegyző oktató neve:
Politikai filozófia II.				Fekete Sándor, egyetemi tanársegéd
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
2007/2008. tanév II. félév, 3. évfolyam, levelező tagozat
Az óra típusa:	Beszám. kötelezettség		Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
előadás	kollokvium		2 x 5 óra	5
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
Hol húzható meg a kötelezettség végső határa és honnan kezdődhet az engedetlenség? Demokrácia vagy totális „rend”? Igazolható-e a többség demokratikus zsarnoksága? Ilyen és ehhez hasonló kérdések elméleti megközelítése és elemzése, és ennek kapcsán kiemelkedő gondolkodók műveinek elemzése képezi az előadások tárgyát. A fogalmak világosabbá tétele és pontosítása elméletileg átgondoltabbá teszi a hallgatók fokozatosan kialakuló politikai koncepcióit. Másrészt e terminusok alapos ismeretében mérvadóbb kritikai elemzéseket lehet végezni, valamint ezen értékek tanulmányozása elengedhetetlen a modern politika szövevényes világában való jobb eligazodáshoz.
Jegy szerzésének feltételei:
Szóbeli vizsga
A félév részletes időbeosztása.
1. Bevezetés. 2. Politikai kötelezettség. 3. Politikai ideológiák. 4. A demokrácia. 5. A többségi elv elméleti megközelítése. 6. Individuum. 7. Jogok. 8. Feminizmus és utópia. 9. Összefoglalás. 10. A félév lezárása.
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
Dahl, Robert A. (1996): A pluralista demokrácia dilemmái. Budapest: Osiris Kiadó. Hart, H. L. A. (1995): A jog fogalma. Budapest: Osiris Kiadó. Huoranszki Ferenc (1999): Filozófia és utópia. VI-VIII. f. 123-188. Budapest: Osiris Kiadó. Rawls, John (1997): Az igazságosság elmélete. VI. f. 396-461. Budapest: Osiris Kiadó.
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
Elster, John (1997): A társadalom fogaskerekei. Budapest: Osiris Kiadó. Hawkes, David (2000): Ideology. London: Routledge.
Egyéb tudnivalók:

Neptun kód:		BTPOL/L205
Az óra címe:				A tárgyjegyző oktató neve:
Pártok és pártrendszerek II.				Fekete Sándor, egyetemi tanársegéd
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
2007/2008. tanév II. félév, 2. és 3. évfolyam, levelező tagozat
Az óra típusa:	Beszám. kötelezettség		Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
előadás	kollokvium		2 x 5 óra	5
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
A tantárgy célja a modern politikai életben meghatározó szerepet játszó pártok és pártrendszerek működésének, jellemzőinek átfogó bemutatása, rendszerezése, feldolgozása. Cél a hallgatókban egy olyan szemlélet kialakítása, amely a pártok működését, egyáltalán a politikai folyamatokkal kapcsolatos ismereteket nemzetközi összefüggésekbe ágyazottan értelmezi. Ennek alapján kiemelten fontos a komparatív megközelítésmód érvényesítése.
Jegy szerzésének feltételei:
Szóbeli vizsga
A félév részletes időbeosztása.
1. Bevezetés. 2. A pártok a demokratikus politikai rendszerben (A párt fogalma, a pártok funkciói. Honoráciorpártok, tömegpártok, néppártok.) 3. A pártok válsága, a politikai környezet átalakulása a ’90-es években. A német példa. 4. Pártrendszer-elméletek, pártrendszerek Nyugat-Európában (A pártrendszer típusai (Duverger, Sartori, Beyme tipológiái). Predomináns pártrendszer, kétpártrendszer, mérsékelt pluralizmus, polarizált pluralizmus. A pártrendszerek típusai és a demokrácia-modellek közötti összefüggések.) 5. Törésvonalak és (párt)politikai tagoltság (A nyugati pártrendszerek kialakulását meghatározó törésvonalak (cleavages) Lipset és Rokkan alapján. A törésvonalak és a párttagoltság összefüggéseinek változásai az utóbbi évtizedekben.) 6. Pártcsaládok, pártideológiák (A legfontosabb pártcsaládok: kommunista, szociáldemokrata-szocialista, liberális, kereszténydemokrata, keresztényszociális, konzervatív, agrár-, zöld-környezetvédő, populista és szélsőjobboldali pártok. A bal-jobb skála alkalmazhatóságának mai problémái.) 7. Pártok és választópolgárok (Makroszociológiai, mikroszociológiai, szociálpszichológiai és racionális (rational choice) elméletek a választói magatartásról. A választópolgári alaptípusok és jellemzőik. A választói magatartás változásai a ’90-es években.) 8. A párt mint szervezet. A pártszervezeti demokratizmus kérdései, problémái (A pártok szervezeti struktúrája, döntéshozó szintjei, környezete. A pártelitek szerepe, a platformosodás. A jelöltállítás mechanizmusai. Magyarországi példák.) 9. Összefoglalás 10. A félév lezárása.
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
Enyedi Zsolt – Körösényi András (2001): Pártok és pártrendszerek. Budapest: Osiris Kiadó. Fricz Tamás (2000): Mi lesz a pártokkal? A pártok válságjelenségei és esetleges funkcióváltása a XXI. században, Magyar Politikatudományi Szemle, VI. évf. 1-2. Fricz Tamás (2001): Pártrendszerek. Budapest: Századvég Kiadó. Katz, Richard S. – Mair, Peter (2001): A pártszervezet változó modelljei és a pártdemokrácia, Magyar Politikatudományi Szemle, VII. évf. 3.
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
Egyéb tudnivalók:

Neptun kód:	BTPOL/L222
Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
A magyar parlament működés mechanizmusai II.			Zárug Péter Farkas egyetemi adjunktus
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
2007/2008 tanév II. félév, levelező tagozat 3. évfolyam
Az óra típusa:	Beszámolási kötelezettség	Félévi óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
előadás	kollokvium	2 x 5 óra
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
A tantárgy célja megismerni a politikai rendszerváltozás során létrejött Magyar Országgyűlés gyakorlati működését az alkotmány szerinti megalakulástól a bizottsági munkán át a jogalkotás folyamatáig. Az előadásokon tisztázzuk a parlamentáris kormányzás magyarországi struktúráját és kitérünk ezek közjogi vitáira is. A félév során a kurzus bemutatja a törvények megszületésének politikai és jogszabályi hátterét.
Jegy szerzésének feltételei:
Az előadásokon való aktív részvétel, kollokvium
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)
1. A magyar országgyűlés az 1990-es választások után (demokratikus parlament, párt pluralizmus, koalíciós kormányzás, alkotmányos és politikai kényszerek, a parlament összetételének jellemzése) 2. A magyar parlamentáris kormányzati rendszer( az országgyűlés és a kormány viszonya) 3. Az országgyűlés és az államfő (államfőválasztások, államfő és az országgyűlés jogköre) 4. A parlament belső struktúrája (a struktúrára vonatkozó jogforrások, a Magyar Országgyűlés Hivatala, a házelnök, bizottságok, frakciók, a jegyzők) 5. A képviselők (jelölése, választása, szabad mandátum, frakció tagság, tisztségek, mentelmi jog, képviselői jogállás) 6. A Magyar Országgyűlés működése I. (A bizottsági munka. A plenáris ülés) 7. A parlamenti felszólalások típusai (történeti áttekintés, az obstrukció, az időkorlát megjelenése, a miniszterelnöki, az államfői, a frakcióvezetői felszólalások, expozék és viták) 8. A Magyar Országgyűlés törvényalkotása I. (A törvényalkotás folyamata) 9. A Magyar Országgyűlés törvényalkotása II. (Törvényalkotás kivételes eljárásban. A költségvetési törvényjavaslat tárgyalása) 10. Deficitek a magyar parlamentarizmusban (mulasztásos alkotmánysértések, merev alkotmány, 2/3-os törvények, miniszterek ellenőrzése, feloszlatás problematikája
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
949. évi XX. Tv., a Magyar Alkotmány 1997. évi képviselők jogállásáról szóló törvény A Magyar Országgyűlés Házszabálya Bihari Mihály: Demokratikus kihívások – demokrácia igények és modellek. In: A demokrácia 10 éve Magyarországon. Nyíregyháza: Bessenyei György Kiadó,1999. A bizottsági munka 1. rész (Parlamenti dolgozatok I.) Parlamenti Módszertani Iroda 1994. Pongrácz Attila: Beszédjog a parlamentekben. In: Parlamentek Európában, Parlamenti Módszertani Iroda, 2003. A törvényalkotó Országgyűlés (Parlamenti dolgozatok III.) Parlamenti Módszertani Iroda, 1994.
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
Egyéb tudnivalók:

Neptun kód:
Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
Civil társadalom és politikai mozgalmak II.			Dr. Garadnai János egyetemi docens
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
2007/2008 tanév II. félév 3 és 4. évfolyam, levelező tagozat
Az óra típusa:	Beszámolási kötelezettség	Félévi óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
előadás	kollokvium	2 x 5 óra	3	BTPOL 208
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
A tárgy első része megismertette a hallgatókat a civil társadalom legfontosabb elméleti és gyakorlati problémáival, a civil mozgalmak legfontosabb típusaival. A tárgy második része elemzi a téma további vonatkozásait. Mindenekelőtt a legújabb civil kezdeményezéseket, a globalizációval összefüggő kérdéseket, valamint a kockázattársadalom beckei felfogását.
Jegy szerzésének feltételei:
Aláírás, és szóbeli illetve írásbeli vizsga megadott kérdések alapján
A félév részletes időbeosztása.
1. Az új társadalmi mozgalmak általános jellemzése 2. A globalizáció jelensége; mozgalmak pro és contra 3. A társadalmi tiltakozás 4. A polgári engedetlenség; a klasszikus elmélet: Thoureau 5. Polgári engedetlenség: a modern elmélet: Rawls 6. Az állampolgári kezdeményezés szerepe és jelentősége a modern demokráciákban 7. Az állampolgári kezdeményezés Magyarországon 8. A kockázatok tudatosításának és elméletté formálódásának folyamata 9. A kockázat-társadalom elmélete Ulrich Becknél I. 10. A kockázat-társadalom elmélete Ulrich Becknél II.
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
Szabó Máté: Globális civil társadalom?, Budapest, Villányi Úti Könyvek, 2004. Szabó Máté: Társadalmi mozgalmak és politikai tiltakozás, Budapest, Villányi Úti Könyvek, 1998. H. D. Thoureau: Walden, Budapest, Európa, 1975. H. D. Thoureau: A polgári engedetlenség iránti kötelességünkről, Budapest, Európa, 1986. J. Rawls: Az igazságosság elmélete, Budapest, Gondolat, 1993. U. Beck: A kockázat-társadalom (Út egy másik modernitásba), Budapest, Századvég, 2003.
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
Egyéb tudnivalók: