Politológia szak 2006/2007 tanév II. féléves kurzusleírása

I. évfolyam

Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
Egyetemes politikai eszmetörténet II.			Dr. Garadnai János
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
Az óra típusa:	Beszám. kötelezettség	Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
Előadás	Szigorlat	2	5
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
A hallgatók számára elsajátíttassa a politikával kapcsolatos számottevő elméleti törekvéseket és eredményeket és bevezesse őket a politikáról való gondolkodás kialakult és lehetséges módozataiba. Azt a célt a legjelentősebb politikával foglalkozó teoretikusok legfontosabb műveinek tanulmányozásán keresztül próbálják meg elérni. Így az ókori görög kezdetektől az emberi gondolkodás nagy korszakainak kiemelkedő életművén keresztül a 2. félév végére a XIX. sz. lezárásáig jutunk el és ebben a folyamatban Platóntól kezdve Nietzschevel bezárólag tárgyaljuk a legfontosabb életműveket, illetve ezek politikai eszmetörténeti szempontból fontos vonatkozásait.
Jegy szerzésének feltételei:
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)
1. Reakció a francia forradalomra: Burke 2. Németország a XVIII. században. Gazdaság és társadalom 3. Kant - a német felvilágosodás politikaelmélete 4. Fichte politika eszméi 5. A totális állam: Hegel 6. Utópista szocializmus: Saint Simon, Fourier, Owen 7. Marx 8. A pozitivizmus irányzatának politikai eszméi: August Comte 9. A klasszikus liberalizmus politika elmélete J. S. Mill 10. A demokratikus liberalizmus: Tocqueville 11. A katolikus egyház szociális tanításának politikai vonatkozásai 12. Nietzsche politikai filozófiája 13. Összefoglaló
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
Általános művek: Paczolay Péter - Szabó Máté: A politikatudomány kialakulása. Budapest, Korona Kiadó 1996. Bayer József: A politikai gondolkodás története Osiris, Budapest, 1998. Leo Strauss - J. Cropsey: A politikai filozófia története I-II. Budapest, Európa Kiadó 1995.
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
Egyéb tudnivalók:

Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
Bevezetés a szociológiába II.			Dr. Pankucsi Márta
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
Az óra típusa:	Beszám. kötelezettség	Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
Előadás	Kollokvium	2	3
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
A hallgatók betekintést nyernek a szociológia történetébe és a fontosabb szociológiai irányzatokba. Megismerkednek a szociológiai kutatások módszereivel és néhány jelentős kutatás eredményével. Bemutatjuk a magyar társadalom helyzetének, változásainak szociológiai elemzését. Kiemelten foglalkozunk a politika és más társadalmi alrendszerek működési mechanizmusaival, kapcsolataival
Jegy szerzésének feltételei:
Az aláírás feltétele: zárthelyi dolgozat az utolsó szorgalmi héten. A félév kollokviummal zárul.
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)
1. Deviáns viselkedések 2. Népesség, népesedés 3. Életmód 4. Társadalmi mobilitás és vándorlás 5. Társadalmi változás 6. Család 7. Oktatás 8. Gazdaság 9. Állam, kormányzat, politika 10. Etnikai csoportok és kisebbség 11. Vallás 12.
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, Osiris, 1997. vonatkozó fejezetei: 6. fejezet Város és falu 7. Társadalmi mobilitás és vándorlás 8. Népesség, népesedés 10. Faj, nemzet, etnikai csoportok és kisebbségek 11. Család 12. Oktatás 13. Gazdaság 14. Állam, kormányzat, politika 15. Életmód 17. Deviáns viselkedések 18. Vallás 19. Társadalmi változás
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
Egyéb tudnivalók:

Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
Angol nyelvóra II.			Benes Péter
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
Az óra típusa:	Beszám. kötelezettség	Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
Előadás	Kollokvium	2	2
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
Jegy szerzésének feltételei:
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
Egyéb tudnivalók:

Egyéb tudnivalók:

Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
Egyetemes politikai eszmetörténet II.			Dr. Garadnai János
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
Az óra típusa:	Beszám. kötelezettség	Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
Szeminárium	Gyakorlati jegy	2	2
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
A hallgatók számára elsajátíttassa a politikával kapcsolatos számottevő elméleti törekvéseket és eredményeket és bevezesse őket a politikáról való gondolkodás kialakult és lehetséges módozataiba. Azt a célt a legjelentősebb politikával foglalkozó teoretikusok legfontosabb műveinek tanulmányozásán keresztül próbálják meg elérni. Így az ókori görög kezdetektől az emberi gondolkodás nagy korszakainak kiemelkedő életművén keresztül a 2. félév végére a XIX. sz. lezárásáig jutunk el és ebben a folyamatban Platóntól kezdve Nietzschevel bezárólag tárgyaljuk a legfontosabb életműveket, illetve ezek politikai eszmetörténeti szempontból fontos vonatkozásait.
Jegy szerzésének feltételei:
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)
1. Reakció a francia forradalomra: Burke 2. Németország a XVIII. században. Gazdaság és társadalom 3. Kant - a német felvilágosodás politikaelmélete 4. Fichte politika eszméi 5. A totális állam: Hegel 6. Utópista szocializmus: Saint Simon, Fourier, Owen 7. Marx 8. A pozitivizmus irányzatának politikai eszméi: August Comte 9. A klasszikus liberalizmus politika elmélete J. S. Mill 10. A demokratikus liberalizmus: Tocqueville 11. A katolikus egyház szociális tanításának politikai vonatkozásai 12. Nietzsche politikai filozófiája
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
Általános művek: Paczolay Péter - Szabó Máté: A politikatudomány kialakulása. Budapest, Korona Kiadó 1996. Bayer József: A politikai gondolkodás története Osiris, Budapest, 1998. Leo Strauss - J. Cropsey: A politikai filozófia története I-II. Budapest, Európa Kiadó 1995
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
Egyéb tudnivalók:

Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
Bevezetés a mikroökonómiába II.			Dr. Szilágyi Dezsőné
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
Az óra típusa:	Beszám. kötelezettség	Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
Előadás	Kollokvium	2	2
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
A tárgy alapvető elméleti ismerteket ad a gazdaság működéséről, a makrogazdasági szereplők döntéseiről és azok következményeiről a nemzetgazdasági jövedelem meghatározásáról. A makrogazdasági folyamatok modellezésével megismerik a hallgatók a különböző piacokon az egyensúly kialakulásának feltételeit és az attól való eltérés következményeit.
Jegy szerzésének feltételei:
Az órán való aktív részvétel, ZH sikeres megírása, kollokvium.
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)
1. A makroökonómia tárgya, alapfogalmai: jövedelem, fogyasztás, beruházás. 2. A makrojövedelem számbavétele, számbavételi rendszer, szereplők, szektorok. 3. A makrogazdasági kínálat levezetése: rövid és hosszú távú kínálati függvény. 4. A makrogazdasági kereslet: árupiac, fogyasztási függvény, megtakarítás, beruházás. 5. Egyensúly az árupiacon: rövid és hosszú távú egyensúlyi tényezők. 6. Pénzpiac: pénzmennyiség meghatározása, bankrendszer, pénzkereslet, pénzkínálat. 7. Áru és pénzpiac együttes egyensúlya: nem egyensúlyi állapotok, kamat és jövedelem összefüggései. 8. Nem egyensúlyi állapotok: munkapiac, foglalkoztatás, munkanélküliség. 9. Az infláció: inflációs magyarázatok, keresleti és kínálati infláció, a pénzmennyiség és az infláció összefüggései. 10. Az állami költségvetés: a költségvetés bevételei és kiadásai, a költségvetési politika és a makrojövedelem összefüggései. 11. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok: a fizetési mérleg, a jövedelem és a fizetési mérleg egyensúlyának összefüggései. Az árfolyamrendszerek: fix és rugalmas árfolyam, valutakereslet, valutakínálat.
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
Dr. Misz József: Bevezetés a makroökonómiába LSI, 1999.
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
Egyéb tudnivalók:

Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
Bevezetés a politikatudományba II.			Dr. Simon János, Fekete Sándor
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
Az óra típusa:	Beszám. kötelezettség	Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
Előadás	Szigorlat	2	5
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
A tárgy bevezetést nyújt az első éves politológus hallgatóknak a politikatudomány főbb témaköreihez, tárgyaihoz. Tárgyalja a legfontosabb alapfogalmakat, kategóriákat, a politika tudományok kialakulását, önállósulásának folyamatát. A tárgy foglalkozik a politikai intézményrendszer elemeivel és a XX. sz-i fontosabb, meghatározó politikai rezsimekkel és az európai változások, valamint a kelet-európai rendszerváltás néhány aktuális kérdésével, elméleti vitáival.
Jegy szerzésének feltételei:
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)
1. Az elnöki rendszer (Haskó-Hülvely 229-235) 2. Választási rendszerek (Haskó-Hülvely 246-260) 3. Az érdekcsoportok és a civil társadalom (Almond - Powell 89-107, Bayer 224-246, Bihari - Pokol 241-251) 4. Közpolitika (Bayer 247-265) 5. Politikai szocializáció és politikai kultúra (Almond - Powell, 53 - 69; Fisichella, 98 -102; Haskó-Hülvely, 87-97; Bayer 395 -404) 6. Liberalizmus, konzervatizmus, szocializmus 7. Nemzetállam, anarchizmus, terrorizmus (Haskó-Hülvely 113-150) 8. Nemzetközi politika, globalizáció és Európai Integráció (Bayer 287 - 332) Összefoglalás.
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
Almond, Gabriel, A. - Powell, Bingham G. szerk., Összehasonlitó politológia, Budapest: Osiris, 1996. Bayer, J.: A politikatudomány alapjai, Budapest: Napvilág, 1999. Fisichella, D.: A politikatudomány alapvonalai, Miskolc: ÉICP, 1991. Haskó, K. - Hülvely, I., Bevezetés a politikatudományba, Budapest: Villányi úti könyvek, 1996. Pokol B.- Bihari M.: Politológia, Budapest: Universitas, 1992.
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
Egyéb tudnivalók:

Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
Bevezetés a politikatudományba II.			Dr. Simon János, Fekete Sándor
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
Az óra típusa:	Beszám. kötelezettség	Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
Szeminárium	Gyakorlati jegy	2	1
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
Jegy szerzésének feltételei:
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)
Az elnöki rendszer (Haskó-Hülvely 229-235) Választási rendszerek (Haskó-Hülvely 246-260) Az érdekcsoportok és a civil társadalom (Almond - Powell 89-107, Bayer 224-246, Bihari - Pokol 241-251) Közpolitika (Bayer 247-265) Politikai szocializáció és politikai kultúra (Almond - Powell, 53 - 69; Fisichella, 98 -102; Haskó-Hülvely, 87-97; Bayer 395 -404) Liberalizmus, konzervatizmus, szocializmus Nemzetállam, anarchizmus, terrorizmus (Haskó-Hülvely 113-150) Nemzetközi politika, globalizáció és Európai Integráció (Bayer 287 - 332) Összefoglalás.
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
Almond, Gabriel, A. - Powell, Bingham G. szerk., Összehasonlitó politológia, Budapest: Osiris, 1996. Bayer, J.: A politikatudomány alapjai, Budapest: Napvilág, 1999. Fisichella, D.: A politikatudomány alapvonalai, Miskolc: ÉICP, 1991. Haskó, K. - Hülvely, I., Bevezetés a politikatudományba, Budapest: Villányi úti könyvek, 1996. Pokol B.- Bihari M.: Politológia, Budapest: Universitas, 1992.
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
Egyéb tudnivalók:

Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
Demokrácia elméletek és gyakorlatok II.			Dr. Simon János, Dr. Fricz Tamás, Dr. Csizmadia Ervin
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
Az óra típusa:	Beszám. kötelezettség	Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
Előadás	Kollokvium	2	3
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
Jegy szerzésének feltételei:
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
Egyéb tudnivalók:

Politológia szak 2006/2007 tanév II. féléves kurzusleírása

II. évfolyam

Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
Magyar alkotmányjog és politika II.			Dr. Bányai Krisztina
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
Az óra típusa:	Beszám. kötelezettség	Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
Előadás	Kollokvium	2	3
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
A magyar alkotmányjog és politika tárgy célja az, hogy a hallgatókkal megismertesse a magyar államélet működési mechanizmusát a jogrendszer áttekintése segítségével. A tárgy első félévében főként alapozó jellegű jogtudományi előadások hangzanak el, melyek a magyar jog dogmatikai megközelítésével bevezetik a hallgatót a jogászi gondolkodás rejtelmeibe. A jogi alapok elsajátítása után a Magyar Köztársaság alapvető fontosságú hatályos joganyaga, és annak a politikához szervesen fűződő viszonya kerül tárgyalásra.
Jegy szerzésének feltételei:
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)
1. Az Országgyűlés feladatai és hatásköre a hatályos magyar alkotmány alapján 2. A köztársasági elnök szerepének történeti változásai Magyarországon, a köztársasági elnök jogai és hatáskörei a magyar alkotmányban 3. A kormány feladata és hatásköre a hatályos magyar alkotmány alapján, a minisztériumok 4. A kizárólagos és konkurráló hatáskörök a hatályos magyar alkotmányban 5. Az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, Magyar Nemzeti Bank, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a nemzetei és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, az adatvédelmi biztos 6. A fegyveres erők és a rendőrség, a helyi önkormányzatok, bíróság, ügyészség 7. A magyar választójog alapelvei és a választási eljárás alapvető intézményei, a hatályos magyar választójog az 1989. évi XXXIV. törvény tükrében 8. A pártok működésének és gazdálkodásának jogi szabályozása Az állam és az állampolgár viszonya, az állampolgárság
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
Alkotmánytan (szerk.: Kukorelli István), Századvég kiadó Budapest 2000. Bevezetés a Jog-és Államtudományokba (szerk.: Szabó Miklós), Miskolc, Bíbor Kiadó 2000. Jog-és Államtudományi Alaptan, Miskolci Egyetemi Kiadó 1999. Pap Gábor: A személyes szabadságjogok és politikai szabadságjogok megkülönböztetése, Miskolci Egyetemi jegyzet, Miskolc, 1998. Sári János: A jogalkotás és a jogforrási rendszer, Magyar Közigazgatás 1991/8. szám Werbőczy I.: Tripartitum 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról 1987. évi XI. törvény a jogalkotásról 1848-as törvények 1867. évi XII. törvénycikk 1920. évi I. törvény 1946. évi I. törvény ideiglenes alkotmány 1972. évi I. törvény alkotmánymódosítás 1983. évi II. törvény alkotmánymódosítás 1989. évi XXXI. törvény alkotmánymódosítás 1993. évi LV. törvény a magyar állampolgárságról 1997. évi C. törvény a választási eljárásról 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 1989. évi XXXIV. törvény az országgyűlési képviselők választásáról 1990. évi LXIV. törvény a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról 1989. évi XXXII. törvény az Alkotmánybíróságról 23/1990. (X. 31.) AB határozat a halálbüntetés alkotmányellenességéről
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
Egyéb tudnivalók:

Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
Összehasonlító politológia II.			Dr. Soltész Erzsébet
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
Az óra típusa:	Beszám. kötelezettség	Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
Előadás	Kollokvium	2	3
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
A tantárgy általános célja, hogy a hallgatók a gyakorlati eligazodást is szolgáló elméleti ismereteket szerezzenek a mai politikai rendszerek és kormányzati formák, a politikai alrendszerek és a politikai folyamatok jellemzőiről, illetve megismerkedjenek az összehasonlító politológia kutatási területeivel, specifikus problémáival és módszertanával. A hallgatók a tárgy keretén belül országtanulmányokat is folytatnak, melyeket szemináriumi foglalkozásokon dolgozunk fel a következő témák alapján: az adott ország 1) története (alkotmánytörténete), különös tekintettel a máig ható vagy aktuális politikai struktúráját befolyásoló történelmi előzményekre; 2) társadalmi szerkezete, társadalmi megosztottságok és törésvonalak, kulturális jellemzők; 3) aktuális alkotmányos berendezkedése; 4) választási rendszere és pártrendszere.
Jegy szerzésének feltételei:
Aláírás megszerzése, a gyakorlati jegy mindkét félévben, továbbá mindkét félév végén kollokvium. Az aláírás megszerzésének feltétele: óralátogatás (legalább 10 alkalommal való megjelenés) vagy két zárthelyi dolgozat megírása. A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: a hallgató egyéni munkájával megoldandó feladatok teljesítése. Ez azt jelenti, hogy a hallgatónak minden félévben egy megadott témából szemináriumi előadást kell tartania, melyet írásban is elkészítve és a téma részletes bibliográfiájával kiegészítve be kell nyújtania. A gyakorlati jegy értéke tehát a szóbeli előadás, az írásbeli dolgozat és a bibliográfia minőségének együtteséből áll össze.
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)
1. A pártrendszerek osztályozása és tipizálása 2. A választási rendszerek és a pártrendszerek kölcsönhatása. 3. Koalícióelméletek. 4. A politikai rendszer környezete: nagy országok, kis országok, a gazdasági fejlettség és a társadalmi-politikai törésvonalak hatásai a politikai rendszer működésére. 5. Rendszerfunkciók és az ehhez kapcsolódó struktúrák: szocializációs rekrutációs és kommunikációs funkció. 6. Az érdekartikulációs funkció, az érdekek felszínre hozásának és tagolásának struktúrái. Szakszervezetek, nyomásgyakorló csoportok, lobbik, médiumok. 7. Érdekaggregációs funkció: a politikai pártok becsatornázó, érdekszelektáló és politikai prioritásokat meghatározó szerepe. 8. Normaalkotás. 9. A normalkalmazási funkció: a közigazgatási struktúrák, bírósági rendszerek. 10. Kormányzati funkciók: elvonási, elosztási, döntéshozó, végrehajtó, rendfenntartó és szimbolikus funkciók. 11. A politikai rezsimek stabilitásának kérdései.
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
Almond, G. A. – Powell G. B.: Összehasonlító politológia, Osiris, 1996. Fisichella, D: A politikatudomány alapvonalai, Osiris, 2000. Sartori, G.: Demokrácia, Osiris, 1999. Lipset, S. M.: Homo politicus, Osiris, 1995. Dahl, R. A: A pluralista demokrácia dilemmái, Osiris, 1996. Sartori, G.: Alkotmánymérnökség, Kairosz 2001. Linz, J. J.: Az elnöki rendszer veszélyei, Politikatudományi Szemle, 1992/1. Horowitz, D. L.: A demokratikus rendszerek összehasonlítása, Politikatudományi Szemle, 1992/1. Whitehead, L.: Kormányforma és hagyományok, Politikatudományi Szemle, 1993/1. Lijphart, A.: Demokráciák, Politikatudományi tanulmányok 1989. Dezső M. – Bragyova A.: A második kamarák, Magyar Tudományos Akadémia Államtudományi Kutatások Programirodája, 1989. Johnson, D. B.: Közösségi döntések elmélete, Osiris, 1999.
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
Egyéb tudnivalók:

Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
Összehasonlító politológia II.			Dr. Soltész Erzsébet
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
Az óra típusa:	Beszám. kötelezettség	Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
Szeminárium	Gyakorlati jegy	2	2
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
A tantárgy általános célja, hogy a hallgatók a gyakorlati eligazodást is szolgáló elméleti ismereteket szerezzenek a mai politikai rendszerek és kormányzati formák, a politikai alrendszerek és a politikai folyamatok jellemzőiről, illetve megismerkedjenek az összehasonlító politológia kutatási területeivel, specifikus problémáival és módszertanával. A hallgatók a tárgy keretén belül országtanulmányokat is folytatnak, melyeket szemináriumi foglalkozásokon dolgozunk fel a következő témák alapján: az adott ország 1) története (alkotmánytörténete), különös tekintettel a máig ható vagy aktuális politikai struktúráját befolyásoló történelmi előzményekre; 2) társadalmi szerkezete, társadalmi megosztottságok és törésvonalak, kulturális jellemzők; 3) aktuális alkotmányos berendezkedése; 4) választási rendszere és pártrendszere.
Jegy szerzésének feltételei:
Aláírás megszerzése, a gyakorlati jegy mindkét félévben.. Az aláírás megszerzésének feltétele: óralátogatás (legalább 10 alkalommal való megjelenés) vagy két zárthelyi dolgozat megírása. A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele: a hallgató egyéni munkájával megoldandó feladatok teljesítése. Ez azt jelenti, hogy a hallgatónak minden félévben egy megadott témából szemináriumi előadást kell tartania, melyet írásban is elkészítve és a téma részletes bibliográfiájával kiegészítve be kell nyújtania. A gyakorlati jegy értéke tehát a szóbeli előadás, az írásbeli dolgozat és a bibliográfia minőségének együtteséből áll össze.
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)
1. A pártrendszerek osztályozása és tipizálása 2. A választási rendszerek és a pártrendszerek kölcsönhatása. 3. Koalícióelméletek. 4. A politikai rendszer környezete: nagy országok, kis országok, a gazdasági fejlettség és a társadalmi-politikai törésvonalak hatásai a politikai rendszer működésére. 5. Rendszerfunkciók és az ehhez kapcsolódó struktúrák: szocializációs rekrutációs és kommunikációs funkció. 6. Az érdekartikulációs funkció, az érdekek felszínre hozásának és tagolásának struktúrái. Szakszervezetek, nyomásgyakorló csoportok, lobbik, médiumok. 7. Érdekaggregációs funkció: a politikai pártok becsatornázó, érdekszelektáló és politikai prioritásokat meghatározó szerepe. 8. Normaalkotás. 9. A normalkalmazási funkció: a közigazgatási struktúrák, bírósági rendszerek. 10. Kormányzati funkciók: elvonási, elosztási, döntéshozó, végrehajtó, rendfenntartó és szimbolikus funkciók. 11. A politikai rezsimek stabilitásának kérdései.
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
Almond, G. A. – Powell G. B.: Összehasonlító politológia, Osiris, 1996. Fisichella, D: A politikatudomány alapvonalai, Osiris, 2000. Sartori, G.: Demokrácia, Osiris, 1999. Lipset, S. M.: Homo politicus, Osiris, 1995. Dahl, R. A: A pluralista demokrácia dilemmái, Osiris, 1996. Sartori, G.: Alkotmánymérnökség, Kairosz 2001. Linz, J. J.: Az elnöki rendszer veszélyei, Politikatudományi Szemle, 1992/1. Horowitz, D. L.: A demokratikus rendszerek összehasonlítása, Politikatudományi Szemle, 1992/1. Whitehead, L.: Kormányforma és hagyományok, Politikatudományi Szemle, 1993/1. Lijphart, A.: Demokráciák, Politikatudományi tanulmányok 1989. Dezső M. – Bragyova A.: A második kamarák, Magyar Tudományos Akadémia Államtudományi Kutatások Programirodája, 1989. Johnson, D. B.: Közösségi döntések elmélete, Osiris, 1999.
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
Egyéb tudnivalók:

Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
Bevezetés a nemzetközi kapcsolatokba II.			Dr. Kovács Sándor
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
Az óra típusa:	Beszám. kötelezettség	Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
Előadás	Kollokvium	2	3
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
Jegy szerzésének feltételei:
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
Egyéb tudnivalók:

Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
Bevezetés a nemzetközi kapcsolatokba II.			Dr. Kovács Sándor
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
Az óra típusa:	Beszám. kötelezettség	Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
Szeminárium	Gyakorlati jegy	2	1
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
Jegy szerzésének feltételei:
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
Egyéb tudnivalók:

Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
Modern társadalomelméletek II.			Dr. Fricz Tamás, Zárug Péter Farkas
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
Az óra típusa:	Beszám. kötelezettség	Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
			3
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
A kurzus célja a 20. század társadalomelméleti iskolák kialakulása, főbb elméleti paradigmák, és irányzatok megismertetése alapmunkák olvasásával. Külön kihangsúlyozzuk az angol, amerikai, német, és francia elméleteket a pozitivizmustól a posztmodernig bezárólag.
Jegy szerzésének feltételei:
Az előadásokon való aktív részvétel, kollokvium.
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)
1. A Társadalomelmélet Kezdetei, Iskolák, Irányzatok, Definiciók (Pozitivizmus, empiricizmus - Weber, Durkheim, Tönnies, Sumner) 2. Herbert Spencer és a Szintetikus Filozófia Howard, Collins F.: Spencer Herbert Synthetikus Filozófiájának Kivonata, Bp. Grill K., 1908., J. Alexander: Szociológiaelmélet a 2. világháború után, Bp. Balassi, 1996, megfelelő fejezetei. 3. Funkcionalizmus, Strukturalista-funkcionalizmus (Malinowski, Radcliffe-Brown) Malinowski, B.: „A funkcionális elmélet”; uő. Baloma. Válogatott írások. Bp. Gondolat, 1972, 401-424; „Malinowski,” In Bohannan-Glazer-Sárkány szerk., Mérföldkövek a kulturális antropológiában, Bp., 1997, 376-405; Radcliffe-Brown, “A funkció fogalma” és “A társadalmi struktúrák,” Ibid Mérföldkövek a kultúrális antropológiában, Bp, 1997, 406-438; Lenclud, Gérard, „A funkcionalista perspektiva,” In P. Descola et al szerk., A kulturális antropológia eszméi, Bp. Osiris, 1994, 77-146. 4. Merton Középszintű társadalomelmélete. Merton, R. K., Társadalomelmélet és társadalmi struktúra, Bp. Gondolat, 1980, II és III. rész, 83-260 old. 5. Mead Mead, G. H., A pszichikum, az én és a társadalom szociálbehaviourista szempontból, Bp. 1973, III. rész, 173-285 old.; Alexander, J. „A szimbólikus interakcionizmus,” In Szociológiaelmélet a 2. világháború után, Bp. Balassi, 1996, 183--199. 6. Mannheim, Ideológiai és utópikus tudat Mannheim, K., Ideológia és utópia, Bp. Atlantisz, 1996. 7. Talcott Parsons: Cselekvéselmélet és az AGIL-séma Magyarul megjelent Ajánlott: Parsons, T., Társadalomelmélet és társadalmi struktúra, Bp. 1980; Parsons, T., T. Parsons a társadalmi rendszerről, Szociológiai Füzetek 45, Bp. 1988; Kötelező: Parsons, T., Válogatás T. Parsons cselekvéselméleti írásaiból. Szerk, Rényi Ágnes, Szociológiai Füzetek 38, Bp. 1985.; J. Alexander, 2. és 6. előadás. 8. Kritikai Szociológia és C. W. Mills Munkássága. Kulcsár Kálmán szerk., Hatalom-Politika-Technokraták. Bp. Kulcsár „Bevezető”, 5-38 old. és Mills 209 - 440. 9. Geertz, Kulturális Szociológia és a Sűrű Leírás Geertz, C.: Az értelmezés hatalma. Budapest: Századvég, 1994; Alexander, J.: „A kulturális szociológia,” In Szociológiaelmélet a 2. világháború után, Bp. Balassi, 1996, 277-301. 10. Hatalomelméletek (Gombár, Habermas, Foucault, Bauman, etc) Balázs Zoltán: Modern hatalomelméletek. Budapest Korona, 1998, 83-154; Bauman, Zygmunt: „A hatalom,” in Általános Szociológia, Bp. 1967, 76-82; Gombár Csaba, „A hatalom szerkezete: Hegemónia-monopólium; az uralom problémája,” Egy állampolgár gondolatai, Bp., 141-158. Foucault, M., „Szubjektum és hatalom,” In Kis-Kovács-Orodics szerk., Testes Könyv II., Szeged: ICTUS és JATE Irodalomelméleti Csoport, 1997, 267-292. 11. Liberalizmus és Posztliberalizmus (Grey) Kötelező: Gray, J., Liberalizmus, Pécs. Tanulmány, 1996. Ajánlott: Ludassy, M. szerk., Az angolszász liberalizmus klasszikusai, I-II, Bp. Atlantisz, 1991-1993; és Molnár Tamás: A liberális hegemónia. Budapest, Gondolat, 1993. 12. Összefoglalás
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
Howard, Collins F.: Spencer Herbert Synthetikus Filozófiájának Kivonata, Bp. Grill K., 1908. Malinowski, B.: „A funkcionális elmélet”; uő. Baloma. Válogatott írások. Bp. Gondolat, 1972, 401-424. J. Alexander: Szociológiaelmélet a 2. világháború után, Bp. Balassi, 1996, megfelelő fejezetei. Gray, J.: Liberalizmus, Pécs. Tanulmány, 1996. Balázs Zoltán: Modern hatalomelméletek. Budapest Korona, 1998, 83-154. Bauman, Zygmunt: „A hatalom,” in Általános Szociológia, Bp. 1967, 76-82; Gombár Csaba: „A hatalom szerkezete: Hegemónia-monopólium; az uralom problémája,” Egy állampolgár gondolatai, Bp., 141-158.
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
Ludassy, M. szerk.: Az angolszász liberalizmus klasszikusai, I-II, Bp. Atlantisz, 1991-1993; és Molnár Tamás: A liberális hegemónia. Budapest, Gondolat, 1993. Parsons, T.: Társadalomelmélet és társadalmi struktúra, Bp. 1980; Parsons, T.: T. Parsons a társadalmi rendszerről, Szociológiai Füzetek 45, Bp. 1988;
Egyéb tudnivalók:

Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
Választási rendszerek II.			Dr. Soltész Erzsébet
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
Az óra típusa:	Beszám. kötelezettség	Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
Előadás	Kollokvium	2	3
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
A tárgy keretein belül a hallgatók megismerkednek a választások elméletével, funkcióival, a választási rendszerek elemeivel típusaival, a szavazatok mandátumokká alakításának különböző képleteivel. A különféle választási rendszerek ismertetésénél mindig kitérünk azok előnyeire és hátrányaira.
Jegy szerzésének feltételei:
Az előadásokon való aktív részvétel, beszámoló, dolgozat.
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)
1. Bevezetés: a választások funkciói, a választási rendszer fogalma és elemei. 2. Egyszerű többségi rendszerek. Egymandátumos választókerületek: first-past-the-post Többmandátumos választókerületek: többes szavazat, limitált szavazat. 3. Abszolút többségi rendszerek: kétfordulós rendszer, alternatívás szavazás. 4. Az arányos képviseleti rendszerek történeti kialakulása, elterjedtsége, alapvető formái 5. Kvóta-rendszerek: Hare-, Droop-, Hagenbach-Bischoff-, Imperiali-kvóta. A legnagyobb maradék és a legnagyobb átlag elve. 6. Választási küszöbök és a többség premizálása. 7. A magyar választási rendszer kialakulása, 8. Az országgyűlési képviselők megválasztása, 9. Helyi önkormányzatok választása, 10. Kisebbségi önkormányzatok választása Választási szervek, a választások lebonyolítása
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
Körösényi A: Pártok és pártrendszerek, Századvég, 1993, 6–7–8. fejezet. Enyedi Zs. – Körösényi A.: Pártok és pártrendszerek, Osiris, 2001, 16-17. fejezet Fisichella D.: A politikatudomány alapvonalai, Osiris, 2000, 6. fejezet. Fábián Gy. – Kovács L. I.: A választási rendszerek tipológiai problémái és a magyar választási rendszer, Politikatudományi Szemle, 1996/2. Fábián Gy. – Kovács L. I.: A választási rendszerek arányosságának egyes kérdései, Politikatudományi Szemle, 1994/3. Fábián Gy. – Kovács L. I.: Az arányosság újabb dimenziói. Az 1990-es és az 1994-es magyar parlamenti választások eredményeinek összehasonlító elemzése, Politikatudományi Szemle 1995/2. Mészáros J. – Szakadát I.: Választási eljárások, választási rendszerek, Budapest, BME Szociológiai Tanszék kiadványai, 2. Dezső Márta – Nagyné Szegvári Katalin – Rytkó Emília: A választójog, Press Publica, 2002. Bogdán T. – Szilágyiné – Tóth Z.: Pártok és választások, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1990.
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
Egyéb tudnivalók:

Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
Magyarországi politikai rendszerek II.			Dr. Garadnai János, Fekete Sándor
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
Az óra típusa:	Beszám. kötelezettség	Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
Előadás	Kollokvium	2	3
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
A magyarországi modern politikai rendszerek, rezsimek intézményi kereteinek, főbb politikai szereplőinek bemutatása a trianoni békeszerződéstől az 1990-es évek végéig. A tárgy egy-egy adott korszak politikai rendszerének felépítését, a főbb hatalmi ágak működését, egymáshoz való viszonyukat, a politikai szereplők (az elit, a pártok, a választások, a nyilvánosság stb.) jellegzetességeit, az adott időszakot jellemző politikai vitákat és konfliktusokat tárgyalja. A tárgy elemzi az 1920-as évektől a XX. sz. végéig azokat a meghatározó külső-belső folyamatokat is, amelyek a rezsimváltásokat előidézték.
Jegy szerzésének feltételei:
Az órán való aktív részvétel, beszámoló készítése, kollokvium.
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)
1. Az ellenforradalmi rendszer államszervezete. 2. Pártok, választások 1920-1939 között 3. Politikai viták és konfliktusok – agrár és szociális kérdések. 4. Politikai viták és konfliktusok – revízió és zsidókérdés. 5. A politikai rendszer átalakulása 1945 után. 6. Az 1945-ös és 1947-es választások, választójogi törvény. 7. Magyarország szovjetizálása, proletárdiktatúra 1948-1953 között. 8. 1953-as reformkísérletek. 9. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. 10. A Kádár-korszak szakaszai. A Kádár-korszak politikai intézményrendszere. 11. 11. Magyar politikai rendszer a rendszerváltás után
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
Echardt Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet, Osiris Kiadó, Budapest 2000. Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században, Osiris Kiadó, Budapest 1993, 7-130. o. Szabó Dániel - Boros Zsuzsanna: Parlamentarizmus Magyarországon 1867-1944, Korona, Budapest 1999.
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
Egyéb tudnivalók:

Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
Társadalomkutatások módszertana II.			Dr. Nagy Kálmán
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
Az óra típusa:	Beszám. kötelezettség	Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
Előadás	Kollokvium	2	3
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
Jegy szerzésének feltételei:
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
Egyéb tudnivalók:

Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
A magyar politikai gondolkodás története II.			Dr. Garadnai János, Fekete Sándor
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
Az óra típusa:	Beszám. kötelezettség	Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
Előadás	Kollokvium	2	5
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
XI. A tantárgy célja bemutatni a magyar politikai gondolkodás mibenlétét, elemző módon áttekintve a legfontosabb témákat és teoretikusokat. A történeti megközelítésen túlmenően szisztematikus jelleggel is vizsgáljuk a megadott szerzőket/műveket.
Jegy szerzésének feltételei:
Az aláírás megszerzése, sikeres kollokvium.
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)
1. Bevezetés. 2. Magyarország európai fejlődése. Bibó István: „Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem”, in Demokratikus Magyarország, Magvető, Bp. 1994, 356-400. o. 3. Szekfű Széchenyi-képe, a három nemzedék, a Horthy-korszak. Szekfű Gyula: Három nemzedék, ÁKV-Maecenas, Bp. 1989, 18-50., 156-179., 366-383., 472-507. o. 4. Lukács György - magyar marxizmus? Lukács György: „Osztálytudat”, in Történelem és osztálytudat, Magvető, Bp. 1971, 270-318. o. 5. Trianon. Bethlen István: „Hogyan bánt el a trianoni szerződés a Duna-medence kis népeivel?”, „A trianoni szerződés revíziója és Európa békéje”, in Válogatott politikai írások és beszédek, Osiris, Bp. 2000, 267-288., 316-339. o. és Teleki Pál: „A trianoni békeszerződésről”, „A trianoni békeszerződés ratifikációja előtt mondott beszéd”, in Válogatott politikai írások és beszédek, Osiris, Bp. 2000, 65-88., 120-129. o. 6. Pártok és pártrendszer a Horthy-korszak Magyarországán. Szabó Dániel - Boros Zsuzsanna: Parlamentarizmus Magyarországon 1867-1944, Korona, Bp. 1999, 159-225. o. 7. Magyarország a II. világháborúban. Teleki Pál: „Magyar nemzetiségi politika”, „A korporatív alkotmányreform terve”, in i. m. 395-414., 443-463. o. és Bethlen István: „Emlékirat a nagyhatalmak béketerveiről és Magyarország revíziós céljairól”, „A magyar politika a második világháborúban”, in i. m. 362-385., 389-431. o. 8. A népi-urbánus vita. Fricz Tamás: A népi-urbánus vita tegnap és ma, Napvilág, Bp. 1997, 26-48., 102-122. o. 9. Bibó és a határolt forradalom. Bibó István: „A magyar demokrácia válsága”, in i. m. 27-85. o. 10. Nagy Imre: „A magyar közélet időszerű erkölcsi-etikai kérdéseiről”, in A magyar nép védelmében, Magyar Füzetek, Párizs 1984, 208-224. o. (fénymásolat) 11. Nyugat-Európa és a Kádár-rendszer elitcsoportjai. Csizmadia Ervin: Diskurzus és diktatúra, Századvég-Napvilág, Bp. 2001, 23-92. o. 12. Szalai Erzsébet: „A hatalom metamorfózisa?”, in Útelágazás, Pesti Szalon, Bp. 1994, 61-114. o. 13. Körösényi András: „A magyar politikai gondolkodás főárama, 1989-1995”, in Értelmiség, politikai gondolkodás és kormányzat, Osiris, Bp. 2000, 89-124. o. 14. Összegzés, a félév lezárása.
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
Egyéb tudnivalók:

Politológia szak 2005/2006 tanév II. féléves kurzusleírása

III. évfolyam

Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
Civil társadalom és politikai mozgalmak II.			Dr. Garadnai JÁnos
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
Az óra típusa:	Beszám. kötelezettség	Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
Előadás	Kollokvium	2	3
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
A civil társadalom szerepének és jelentőségének bemutatása, különös tekintettel az új társadalmi mozgalmak és törekvések kialakulására. Az új társadalmi mozgalmak és törekvések új kérdéseket állítanak a politika érdeklődésének középpontjába, új megközelítéseket jelentenek, újfajta szervezeti felépítéssel kísérleteznek és összességükben jelentős innovatív potenciállal rendelkeznek. Mindez átalakítja a modern politika intézményi szerkezetét és cselekvési módját. Különösen érdekes e tekintetben a rendszerváltozás óra eltelt időszak Magyarországon. Mindezen jelenségek értelmezése, megfelelő elméleti keretben történő elhelyezésük alkotják a kurzus fő célját.
Jegy szerzésének feltételei:
Az előadásokon való aktív részvétel, kollokvium.
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)
1. A globalizáció kérdésköre 2. Érvek és ellenérvek a globalizációt illetően 3. Vallás és civil társadalom 4. Új vallási törekvések, vallási fundamentalizmus 5. Új társadalmi mozgalmak 6. A polgári engedetlenség története 7. A polgári engedetlenség formái és jogi szabályozása 8. Az állampolgári kezdeményezés 9. Az egyén jogai 10. Egyén, kisebbség, többség 11. A modern szociális állam problémái 12. Aktuális problémák, új fejlemények
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
1. Szabó Máté (szerk.): Politikai ökológia, Budapest, Bölcsész Index Centrál Könyvek, 1989. 2. Felkai Gábor (szerk.): Új társadalmi mozgalmak és politikai tiltakozás, Politológiai Füzetek, Miskolc, 1995. 3. Ferge Zsuzsa, Lévai Katalin (szerk.): A jóléti állam - Szociális Szakképzés Könyvtára, ELTE Szociológiai Intézet, Szociálpolitika Tanszék, T-TWINS Kiadó és Tipográfiai Kft., Budapest, 1991. 4. Alkotmányjogi alapismeretek, Csokonai Kiadó, Debrecen 1997. 5. A jó polgár, Csokonai Kiadó, Debrecen 1996. 6. Anthony Giddens: A harmadik út, Agóra Kiadó, Budapest 1999. 7. Giovanni Sartori: Demokrácia, Osiris Kiadó, Budapest 1999. 8. E. Husserl. Az európai tudományok válsága I-II., Atlantisz Kiadó, Budapest, 1998. 9. P. Feyerabend: A tudomány egy szabad társadalomban, In: Tudományfilozófia, Osiris Kiadó, Láthatatlan Kollégium, Budapest 1998. 10. Megérteni a globalizációt, F. Ebert Stiftung, Budapest, 1999. 11. A közgazdaságtan társadalmi és etikai vetületei, Vatikánváros, 1992; Egyházfórum, Teológia és Társadalom, Budapest, 1993. 12. Luc Ferry: Új rend: Az ökológia, Ökológia Kiadó, Budapest, 1995.
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
Egyéb tudnivalók:

Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
Civil társadalom és politikai mozgalmak II.			Dr. Garadnai János
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
Az óra típusa:	Beszám. kötelezettség	Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
Szeminárium	Gyakorlati jegy	2	2
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
A civil társadalom szerepének és jelentőségének bemutatása, különös tekintettel az új társadalmi mozgalmak és törekvések kialakulására. Az új társadalmi mozgalmak és törekvések új kérdéseket állítanak a politika érdeklődésének középpontjába, új megközelítéseket jelentenek, újfajta szervezeti felépítéssel kísérleteznek és összességükben jelentős innovatív potenciállal rendelkeznek. Mindez átalakítja a modern politika intézményi szerkezetét és cselekvési módját. Különösen érdekes e tekintetben a rendszerváltozás óra eltelt időszak Magyarországon. Mindezen jelenségek értelmezése, megfelelő elméleti keretben történő elhelyezésük alkotják a kurzus fő célját.
Jegy szerzésének feltételei:
Az előadásokon való aktív részvétel, kollokvium.
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)
1. A globalizáció kérdésköre 2. Érvek és ellenérvek a globalizációt illetően 3. Vallás és civil társadalom 4. Új vallási törekvések, vallási fundamentalizmus 5. Új társadalmi mozgalmak 6. A polgári engedetlenség története 7. A polgári engedetlenség formái és jogi szabályozása 8. Az állampolgári kezdeményezés 9. Az egyén jogai 10. Egyén, kisebbség, többség 11. A modern szociális állam problémái 12. Aktuális problémák, új fejlemények
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
1. Szabó Máté (szerk.): Politikai ökológia, Budapest, Bölcsész Index Centrál Könyvek, 1989. 2. Felkai Gábor (szerk.): Új társadalmi mozgalmak és politikai tiltakozás, Politológiai Füzetek, Miskolc, 1995. 3. Ferge Zsuzsa, Lévai Katalin (szerk.): A jóléti állam - Szociális Szakképzés Könyvtára, ELTE Szociológiai Intézet, Szociálpolitika Tanszék, T-TWINS Kiadó és Tipográfiai Kft., Budapest, 1991. 4. Alkotmányjogi alapismeretek, Csokonai Kiadó, Debrecen 1997. 5. A jó polgár, Csokonai Kiadó, Debrecen 1996. 6. Anthony Giddens: A harmadik út, Agóra Kiadó, Budapest 1999. 7. Giovanni Sartori: Demokrácia, Osiris Kiadó, Budapest 1999. 8. E. Husserl. Az európai tudományok válsága I-II., Atlantisz Kiadó, Budapest, 1998. 9. P. Feyerabend: A tudomány egy szabad társadalomban, In: Tudományfilozófia, Osiris Kiadó, Láthatatlan Kollégium, Budapest 1998. 10. Megérteni a globalizációt, F. Ebert Stiftung, Budapest, 1999. 11. A közgazdaságtan társadalmi és etikai vetületei, Vatikánváros, 1992; Egyházfórum, Teológia és Társadalom, Budapest, 1993. 12. Luc Ferry: Új rend: Az ökológia, Ökológia Kiadó, Budapest, 1995.
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
Egyéb tudnivalók:

Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
Politikai filozófia II.			Dr. Nagy Levente
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
Az óra típusa:	Beszám. kötelezettség	Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
Előadás	Kollokvium	2	3
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
Hol húzható meg a kötelezettség végső határa és honnan kezdődhet az engedetlenség? Demokrácia vagy totális „rend”? Igazolható-e a többség demokratikus zsarnoksága? Ilyen és ehhez hasonló kérdések elméleti megközelítése és elemzése, és ennek kapcsán kiemelkedő gondolkodók műveinek elemzése képezi az előadások tárgyát. A fogalmak világosabbá tétele és pontosítása elméletileg átgondoltabbá teszi a hallgatók fokozatosan kialakuló politikai koncepcióit. Másrészt e terminusok alapos ismeretében mérvadóbb kritikai elemzéseket lehet végezni, valamint ezen értékek tanulmányozása elengedhetetlen a modern politika szövevényes világában való jobb eligazodáshoz.
Jegy szerzésének feltételei:
Az aláírás megszerzése, sikeres kollokvium.
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)
1. A racionális döntések elmélete 2. Politikai kötelezettség 3. Politikai engedetlenség 4. Politikai ideológiák 5. A demokrácia 6. A többségi elv elméleti megközelítése
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
XIV. Dahl, Robert A.: A pluralista demokrácia dilemmái, Osiris, Bp. 1996. Elster, John: A társadalom fogaskerekei, Osiris, Bp. 1997. (választható fejezetek) Hawkes, David: Ideology, Routledge, London 2000. Huoranszki Ferenc: Filozófia és utópia, VI-VIII. f., Osiris, Bp. 1999, 123-188. o. Rawls, John: Az igazságosság elmélete, VI. f., Osiris, Bp. 1997, 396-461. o. Szántó Zoltán: „A racionális döntések elméletén nyugvó társadalomtudomány”, in A racionális döntések elmélete (szerk.: Csontos László), Osiris, Bp. 1998, 7-24. o. Thoreau, Henry David: A polgári engedetlenség iránti kötelességről, Európa, Bp. 1990.
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
Egyéb tudnivalók:

Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
Politikai filozófia II.			Dr. Nagy Levente
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
Az óra típusa:	Beszám. kötelezettség	Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
Szeminárium	Gyakorlati jegy	2	2
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
Hol húzható meg a kötelezettség végső határa és honnan kezdődhet az engedetlenség? Demokrácia vagy totális „rend”? Igazolható-e a többség demokratikus zsarnoksága? Ilyen és ehhez hasonló kérdések elméleti megközelítése és elemzése, és ennek kapcsán kiemelkedő gondolkodók műveinek elemzése képezi az előadások tárgyát. A fogalmak világosabbá tétele és pontosítása elméletileg átgondoltabbá teszi a hallgatók fokozatosan kialakuló politikai koncepcióit. Másrészt e terminusok alapos ismeretében mérvadóbb kritikai elemzéseket lehet végezni, valamint ezen értékek tanulmányozása elengedhetetlen a modern politika szövevényes világában való jobb eligazodáshoz.
Jegy szerzésének feltételei:
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)
1. A racionális döntések elmélete 2. Politikai kötelezettség 3. Politikai engedetlenség 4. Politikai ideológiák 5. A demokrácia 6. A többségi elv elméleti megközelítése
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
XIV. Dahl, Robert A.: A pluralista demokrácia dilemmái, Osiris, Bp. 1996. Elster, John: A társadalom fogaskerekei, Osiris, Bp. 1997. (választható fejezetek) Hawkes, David: Ideology, Routledge, London 2000. Huoranszki Ferenc: Filozófia és utópia, VI-VIII. f., Osiris, Bp. 1999, 123-188. o. Rawls, John: Az igazságosság elmélete, VI. f., Osiris, Bp. 1997, 396-461. o. Szántó Zoltán: „A racionális döntések elméletén nyugvó társadalomtudomány”, in A racionális döntések elmélete (szerk.: Csontos László), Osiris, Bp. 1998, 7-24. o. Thoreau, Henry David: A polgári engedetlenség iránti kötelességről, Európa, Bp. 1990.
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
Egyéb tudnivalók:

Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
Ifjúság és politika II.			Dr. Kürti László
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
Az óra típusa:	Beszám. kötelezettség	Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
Előadás	Kollokvium	2	2
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
Jegy szerzésének feltételei:
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
Egyéb tudnivalók:

Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
Tanulmányírás módszertana II.			Dr. Soltész Erzsébet
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
Az óra típusa:	Beszám. kötelezettség	Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
Előadás	Kollokvium		2
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
Jegy szerzésének feltételei:
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
Egyéb tudnivalók:

Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
Bevezetés az EU ismeretekbe II.			Hosszú Hortenzia, Kucsera Tamás
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
Az óra típusa:	Beszám. kötelezettség	Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
Előadás	Kollokvium	2	3
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
Az előadássorozat célja, hogy a már megszerzett ismeretekre alapozva elmélyítse az Európai Unióval kapcsolatos ismereteket, megvizsgálva egyes folyamatok, intézmények, politikák - valamint az EU jogrendszerének - "működését". Az előadások menete - a tervek szerint - eltérne a klasszikus "frontális" óratartási módszertől, és alapvetően építene a hallgatók - "nem-hallgatói" - részvételére. A félév elején - a létszámtól függően egyéni vagy csoportos - feldolgozásra, meghatározásra kerülnek a félévközi referátumok, amelyek milyensége +- 20%-ban befolyásolja a félévvégi érdemjegyet. Az oktató minden önálló téma (és referátum) előtt mintegy keretet adva bemutatja az előadás anyagát, majd ugyanezen tematikai egységnél - értékelve a hallgatói referátumot - összegzi azt.
Jegy szerzésének feltételei:
A félévvégi aláírás megeszerzésének előfeltétele a zárthelyi dolgozat "megfelelt" szinten történő megírása, míg a félévi érdemjegy együttesen a referátum, illetve a szóbeli vizsga hallgatói teljesítményéből áll össze, olyan módon, hogy a referátum legfeljebb +- 20%-os arányban befolyásolja az érdemjegyet.
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)
1. A félév áttekintése, Bevezetés 2.-3. Európai Uniós fogalmak tisztázása, történeti áttekintés 4. Zárthelyi dolgozat (az előadás első felében); A közösségi jog fogalma, szerepe, jelentősége az Európai Unióban; Az EU közösségi jog forrásai és a jogközelítés; A közösségi jog létrehozásának okait, közösségi jog forrásai, a jogrendszer jellemzői 5. A jogharmonizáció folyamata az EU-ban; Döntéshozatali eljárás formái, menete; A közösségi politika fogalmának meghatározása; Közösségi politika és közösségi tevékenységek 6. Az első pillér közös politikái és közösségi tevékenységei 7. A második és a harmadik pillér közös politikái és közösségi tevékenységei 8. A különböző közösségi politikák bemutatása, elsősorban a kereskedelmi politika, a mezőgazdasági politika, a közlekedéspolitika és a gazdasági és monetáris politika 9. Az EU pénzügyi alapjainak meghatározása, bemutatása; Az Európai Unió költségvetése, bevételi és kiadási oldala, elkészítésének menetrendje, szabályai 10. Az Európai Unió támogatási rendszere: pénzügyi alapok, csatlakozási alapok; Strukturális Alapok, Kohéziós Alap, Előcsatlakozási Alapok 11.-12.Magyarország útja az Európai Unióba; Magyarország és az Európai Unió kapcsolatának alakulása, jövőbeni feladatok, lehetőségek 13. Összegzés: Az egységesülő Európa és a globalizált Világ; Konzultációs lehetőség (az előadás második felében) 14. Konzultációs, valamint elővizsga-lehetőség
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
Ulrich, Beck: Mi a globalizáció?; Belvedere, Szeged, 2005. Boucher, F. – Echkenazi, J.: A 15-ök Európájának kézikönyve; CO-NEX Könyvkiadó Kft., Budapest, 1998. Czuczai, Jenő – Ficzere, Lajos: Európa A-Z-ig;. Európai Bizottság, ELTE 1996. Dessel (Van) , Edvin: Az európai integráció története; Európa úton sorozat, AduPrint Nyomda, Budapest, 2001. Leonard, Dick: Európai Unió történet, szervezet, működés; Geomédia szakkönyvek, Budapest, 2002. Forman Balázs: Az Európai Unió strukturális és előcsatlakozási alapjai. INTERPRESS Külkereskedelmi Kft. Budapest. 2003. Daniel, Guéguen: Gyakorlati útmutató az EU-labirintushoz; Századvég Kiadó- Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, Budapest, 2003. Kende, Tamás - Szűcs, Tamás: Európai Közjog és politika; Osiris Kiadó, Budapest, 2002. Navracsics, Tibor: Európai belpolitika; Korona Kiadó, Budapest, 1998. Radnóczy, Zsolt: Támogatások az Európai Unióban; Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004.
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
A megadott kötelező irodalmon túl, az órán elhangzottak is a szóbeli vizsga anyagát képezik, a félév során megtartandó 14 előadás mindegyikén katalógus segítségével kerül ellenőrzésre a hallgatói jelenlét.
Egyéb tudnivalók:

Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
A magyar parlament működési mechanizmusai II.			Zárug Péter Farkas
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
Az óra típusa:	Beszám. kötelezettség	Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
Előadás	Kollokvium	2	3
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
A tantárgy célja a magyar Országgyűlés történetének és jelenlegi működésének bemutatása. A kurzus törekszik arra, hogy gyakorlati oldalról ismerje meg a hallgató a magyar Országgyűlés munkáját. Az előadásokon sok példát és konkrét esetet dolgozunk el az adott témához kapcsolódóan, melyekhez jó háttéranyagokat biztosítunk.
Jegy szerzésének feltételei:
Az előadásokon való aktív részvétel, kollokvium.
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)
1. A Magyar Parlament felépítettsége I. (Az Országgyűlési Irodaház) 2. A Magyar Parlament felépítettsége II. (A Házelnök Irodája és a Miniszterelnök Parlamenti Hivatala) 3. A Magyar Parlament felépítettsége III. (A Jegyzőség és a Sajtóiroda) 4. A Magyar Parlament gyakorlati működése I. (Az Országgyűlés ülésrendje, plenáris ülés és bizottságok) 5. A Magyar Parlament gyakorlati működése II. ( A bizottságok munkája, állandó bizottságok, ad hoc bizottságok és tevékenységük, a Házbizottság jelentősége, a napirend összeállítása) 6. A Magyar Parlament gyakorlati működése III. (A Plenáris ülés: Napirend előtti felszólalások, a napirend struktúrája) 7. A Magyar Parlament gyakorlati működése IV. (Az interpelláció, az azonnali kérdés, a kérdés és az írásbeli kérdés) 8. A Magyar Parlament gyakorlati működése V. (A napirend tárgyalása: expozék, általános vita, részletes vita, szavazás) 9. Az Államfő és a Parlament viszonya (az Elnök felszólalása a Parlamentben, az Elnök választása) A Parlament egyéb tevékenysége (klubok, társaságok és körök az országgyűlésben)
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
XIV. Az Országgyűlés KTK által előkészített anyagai, amelyeket a tanszéki könyvtárban elérhetővé tesszük Csizmadi-Kovács-Asztalos: Magyar állam- és jogtörténet, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1998. Pokol Béla: A magyar parlamentarizmus, Cserépfalvi, Bp., 1994. 1987. évi jogalkotásról szóló törvény 1949. évi XX. törvény. A Magyar Alkotmány 1997. évi a képviselők jogállásáról vonatkozó törvény A Magyar Országgyűlés házszabálya Az Országgyűlés hivatalos honlapja
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
Egyéb tudnivalók:

Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
A magyar parlament működési mechanizmusai II.			Zárug Péter Farkas
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
Az óra típusa:	Beszám. kötelezettség	Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
Szeminárium	Gyakorlati jegy	2	2
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
A tantárgy célja a magyar Országgyűlés történetének és jelenlegi működésének bemutatása. A kurzus törekszik arra, hogy gyakorlati oldalról ismerje meg a hallgató a magyar Országgyűlés munkáját. Az előadásokon sok példát és konkrét esetet dolgozunk el az adott témához kapcsolódóan, melyekhez jó háttéranyagokat biztosítunk.
Jegy szerzésének feltételei:
Az előadásokon való aktív részvétel, kollokvium.
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)
10. A Magyar Parlament felépítettsége I. (Az Országgyűlési Irodaház) 11. A Magyar Parlament felépítettsége II. (A Házelnök Irodája és a Miniszterelnök Parlamenti Hivatala) 12. A Magyar Parlament felépítettsége III. (A Jegyzőség és a Sajtóiroda) 13. A Magyar Parlament gyakorlati működése I. (Az Országgyűlés ülésrendje, plenáris ülés és bizottságok) 14. A Magyar Parlament gyakorlati működése II. ( A bizottságok munkája, állandó bizottságok, ad hoc bizottságok és tevékenységük, a Házbizottság jelentősége, a napirend összeállítása) 15. A Magyar Parlament gyakorlati működése III. (A Plenáris ülés: Napirend előtti felszólalások, a napirend struktúrája) 16. A Magyar Parlament gyakorlati működése IV. (Az interpelláció, az azonnali kérdés, a kérdés és az írásbeli kérdés) 17. A Magyar Parlament gyakorlati működése V. (A napirend tárgyalása: expozék, általános vita, részletes vita, szavazás) 18. Az Államfő és a Parlament viszonya (az Elnök felszólalása a Parlamentben, az Elnök választása) A Parlament egyéb tevékenysége (klubok, társaságok és körök az országgyűlésben)
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
XIV. Az Országgyűlés KTK által előkészített anyagai, amelyeket a tanszéki könyvtárban elérhetővé tesszük Csizmadi-Kovács-Asztalos: Magyar állam- és jogtörténet, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1998. Pokol Béla: A magyar parlamentarizmus, Cserépfalvi, Bp., 1994. 1987. évi jogalkotásról szóló törvény 1949. évi XX. törvény. A Magyar Alkotmány 1997. évi a képviselők jogállásáról vonatkozó törvény A Magyar Országgyűlés házszabálya Az Országgyűlés hivatalos honlapja
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
Egyéb tudnivalók:

Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
Bevezetés a politikai kommunikációba II.			Szabó Krisztina Mária
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
Az óra típusa:	Beszám. kötelezettség	Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
Előadás	Kollokvium	2	3
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
Jegy szerzésének feltételei:
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
Egyéb tudnivalók:

Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
Bevezetés a biztonságpolitikába II.			Boros Bánk Levente
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
Az óra típusa:	Beszám. kötelezettség	Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
Előadás	Kollokvium	2	3
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
Jegy szerzésének feltételei:
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
Egyéb tudnivalók:

Politológia szak 2005/2006 tanév II. féléves kurzusleírása

IV. évfolyam

Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
Az amerikai politikai rendszer és kultúra II.			Dr. Szabó László Zoltán
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
Az óra típusa:	Beszám. kötelezettség	Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
Előadás	Kollokvium	2	3
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
Jegy szerzésének feltételei:
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
Egyéb tudnivalók:

Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
Politikai antropológia II.			Dr. Kürti László
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
Az óra típusa:	Beszám. kötelezettség	Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
Előadás	Kollokvium	2	3
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
Politikai antropológia, mint téma egyidejű magával a szociális-kulturális antropológiával. Már a klasszikus művekben (Taylor, Morgan, Boas, Hocart, Malinowski, E. Evans-Pritchard) megtaláljuk azokat a témaköröket, melyeket a később kialakított diszciplina magába ötvözött: a törzsi társadalmakban lévő hatalom és uralkodás kérdése, a legitimáció problémája, a bürokrácia elhatalmasodása, a döntésmechanizmusok kulturális színessége, a politikai csoportosulások kialakulása, a törvénykezés és szokások (ritusok), valamint a gazdaság és a hatalom összefonódása. Ezek azok a főbb kutatási témák, amelyek a jelenleg divatos politikai antropológia középpontjában állnak. A kurzus célja, hogy megismertesse ezeket a hallgatókkal antropológiai és társadalomtudományi elemzések segítségével. A különböző kultúrákat politikai-gazdasági fejlettségük szerint fogjuk tárgyalni. Így megkülönböztetünk egalitáriánus (inuit, kung!, ausztráliai természeti népek), hierarchizált (észak-nyugati indiánok, afrikai nuer törzs, új guineai pápua törzsek) és erősen megosztott, rétegzett társadalmakat. Majd pedig azokat a lehetőségeket is figyelembe vesszük, amikor az állam megjelenésével teljesen más keretben és államilag intézményesített, központi közegben kell létezniük. Szűkebben azonban öt fõ kérdéskörön belül értelmezzük a politikai antropológiát: 1. Kik uralkodnak, kik vannak hatalmon és ezt, hogyan szerezték, vagy tartják meg? 2. Hogyan, kik és milyen ügyekben döntenek, illetve melyek a legfontosabb és legjellegzetesebb döntésmechanizmusok? 3. Milyen kulturális törvények szerint hárítják el és oldják meg a konfliktusokat? 4. Mennyiben játszik szerepet a nemiség, a hierarchia, a fajiság, valamint az etnicitás a politikában? 5. Milyen változások álltak be a törzsi kultúrában az állam és az állami intézmények (hadsereg, iskoláztatás, monoteisztikus világvallás, bürokrácia, adó, törvénykezés, modernizált gazdaság stb.) megjelenésével?
Jegy szerzésének feltételei:
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)
1. hét. A KULTÚRAKUTATÁS ESÉLYEI: Társadalomtudományi/antropológiai viták és nézetek Descola, P., Lenclud, G., Severi, C., Taylor A-C. 1993 A kulturális antropológia eszméi. Budapest. Dülmen, R. von. 1990 “A történeti antropológia a német társadalomtörénetirásbna.” Vári A. szerk., A német társadalomtörténeti új útjai, Budapest, 80-101. Geertz, C. 1988 „A sűrű leírás: út a kultúra értelmező elméletéhez.” In Vári A. szerk., Misszionáriusok a csónakban, Bp. 13-61. Hofer, T. szerk. 1984 Történeti antropológia. Budapest: MTA Néprajzkutató Intézet. Hadas, M. szerk. 1994 “A kultúrakutatás esélyei.” Replika 13-14, és 15-16. Levi-Strauss, C. 1973 Szomorú trópusok. Bp., Európa. Williams, R. 1998 „Kultúra, A kultúra elemzése,” In Wessely A. szerk., A kultúra szociológiája Bp., Osiris, 28-40. Zentai, V. szerk. 1997 Politikai antropológia. Bp. Kürti, L. 1996 “Homecoming: Affairs of Anthropologists in and of Eastern Europe.” Anthropology Today 12/3:11-15- 2. hét. A HATALOM SZIMBOLIKUS TAGADÁSA: Konfliktus ritusok Achebe, C. 1983 Széthulló világ. Budapest: Európa. Bodrogi, T. 1961 “Gyarmatosítás és messianizmus.” Világosság 2/2:26-31. Danton, R. 1987 Lúdanyó meséi. A nagy macskamészárlás. Budapest, 4D. Hobsbawm, E. 1974 Primitív lázadók. Vázlatok a társadalmi mozgalmak archaikus formáiról a XIX. és XX. században. Bp. Lanternari, V. 1972 Gyarmatosítás és vallási szabadságmozgalmak. Budapest, Kossuth. Rawls, J. 1997 „Kötelesség és kötelezettség,” In Az igazságosság elmélete, Bp., Osiris, 396-464. Sabean, D. W. 1988 „Áldozás és közösség,” és „Az egység szent köteléke: A közösség egy tizenhárom éves boszorkány szemében,” In Vári A. szerk., Misszionáriusok a csónakban, Bp., 62-155. Norbeck, E 1967 "African Rituals of Conflict," J. Middleton szerk., Gods and Rituals, New York: The Natural History Press, 197-226. Gluckman, M. 1963 Order and Rebellion in Tribal Africa. London. 3. hét. KIRÁLYSÁG ÉS CSÁSZÁRSÁG: Mítoszok a szenttől a profánig Dobrovits, Aladár 1974 “A fáraók művészete” (1947), és “Vallási fejlődés Egyiptomban.” Egyiptom és az ókori kelet világa. Összegyűjtött tanulmányok II. ELTE Ókori Történeti Tanszékeinek kiadványai 11-12, Budapest, 277-342, 401-408. old. Frobenius, L. 1981 „Eritrea,” uo. Afrikai kultúrák, Bp., 185-204. Fügedi, E. 1974 Uram, királyom. Bp. Gernet, J. 198O Kína hétköznapjai a mongol hódítás előestéjén 1250-1276. Budapest. Postgate, N. 1985 Az első birodalmak. Budapest: Helikon. Smith, R. J. 1993 "Divine Kingship in the Formation of the Japanese State, 1868-1945, J. Henderson P. Netherly szerk., Configurations of Power, Ithaca: Cornell University Press, 51-73. Gell, A. 1995 “Death of the Emperor Hirohito.” Anthropology Today. 4. hét. SZIMBÓLUMOK: Elemzés, leírás, elmélet Baudrillard, J. 1996 „A szimulákrum elsőbbsége,” In Kiss-Kovács-Odorics szerk., Testes könyv I. Szeged: ICTUS és JATE, 161-194. Fejős, Z. 1979 „Az átmeneti rítusok. Arnold van Gennep elméletének vázlata.” Ethnographia 90, 406-414. Turner, V. 1983 „Szimbólumtanulmányok,” In Hoppál M. és Niedermüller P. szerk., Jelképek - kommunikáció-társadalom gyakorlat: Válogatott tanulmányok a szimbolikus antropológia köréből, Budapest, Tömegkommunikációs Kutatóközpont, 173-186. Firth, R. 1983 „A szimbólum jelentése”, ibid, 187-198. Geertz, C. 1988 „Sűrű leírás,” In Vári András szerk., Misszionáriusok a csónakban, Bp., Akadémiai, 13-61. Kürti, L. 1997 „A halál és a fotográfus.” Néprajz Közlemények LXXIX. 167-185. 5-6. hét. A DÖNTÉS ÉS BIRÁSKODÁS INTÉZMÉNYEI: A jog(osság) és a törvény(esség) kérdései Malinowski, B. 1972 „Bűn és bűntetés a primitíveknél,” uõ. Válogatott írások, Bp., 269-300. Tárkányi, Szücs Ernő 1981 Magyar jogi népszokások. Budapest. Eckhart, F. 1954 A földesúri büntetőbíráskodás a XVI-XVII. században. Bp. Fleck, Z. 1994 “Egy hivatás emancipációja. Relatív bírói függetlenség a Kádár-korszakban..”Replika15-16:145-180. Foucault, M. 1990 Felügyelet és büntetés. A börtön története. Budapest. Mezey, B. szerk. 1998 Magyar alkotmánytörténet. Budapest. (elõzõ kiad. 1996). Mair, L. 1970 "Redress for Wrongs," Primitive Government, Harmondsworth: Penguin, 35-60. Gluckman, M. 1968 "Conclusion: The Eskimo Song Contest," Politics, Law and Ritual in Tribal Society, Chicago: Aldine, 303-313. Gambetta, D. 1998 1993 "Dispute Settlement," The Sicilian Mafia: The Busines of Private Protection, Cambridge: Harvard University Press, 166-194. 7-8. hét. CSOPORTOSULÁSOK, PATRONÁLÁS, KLIENSRENDSZER: A nem-korporális szerveződések fontossága a politikai folyamatokban Damm, H. 1991 Kanaka: A Dél-tenger népei. Budapest. Malinowski, B. 1972 „Rokonság,” uõ. Válogatott írások, Bp. 247-267. Mars, Gerald, Altman, Yochanan 1994 “Szovjet-Grúzia második gazdaságának kulturális alapjai.” Replika 15-16:37-48. Tsoucalas, T. 1994 “A politikai klientúra kérdése a 19. századi Görögországban.” Replika15-16: 108-122. Salisbury, F. 1977 "Transactional Politics: Factions and Beyond," M. Silverman - R. Salisbury szerk., A House Divided: Anthropological Studies of Factionalism, Newfoundland: Memorial University, 111-127. Islam, A. K. 1977 "Patron and Patronage in Bangladesh Politics," Ibid, 128-145. Diaz. M. N. 1964 "Opposition and Alliance in a Mexican Town." Ethnology 3/2:179-184. 9. hét. A NEMISÉG POLITIKÁJA; A POLITIKAI NEMISÉGE: Erőszak, patriarchális viszonyok, konszenzus de Beauvoir, Simone 1969 A második nem. Bp., Gondolat. Collins, R. 1998 „A státuszkultúrák termelése és a nők,” In Wessely A. szerk., A kultúra szociológiája, Bp., Osiris, 16O-172. „Feminizmus és Gender-Kritika,” Kristeva, Cixous, Felman irásai In Kis-Kovács-Odorics szerk. 1997 Testes Könyv II. Szeged: ICTUS és JATE, 327-405. Hadas, M. szerk. 1994 “Férfiuralom.” Replika 13-14, 47-88. Mead, M. 1970 Férfi és nő. Budapest. Malinowski, B. 1972 „A vademberek nemi élete Északnyugat-Melanéziában,” uõ. Válogatott írások, Bp. 111-246. Mani, Lata 1995 „Az indiai özvegyégetés,” Replika 17-18:215-237. Neményi, Mária 1998 „Testükbe zárva (A női szerep konstrukciója - elméletek és kutatások),” In Hanák K. és Neményi M. szerk., Szociológia emberközelben. Losonczi Ágnes köszöntése. Bp., Új Mandátum, 52-66. Sz. Morvay, J. 1956 Asszonyok a nagycsaládban. Bp. Vajda, M. 1988 Hol a világ közepe? Parasztvallomások a szerelemről. Kecskemét. Begler, E. 1978 "Sex, Status, and Authority in Egalitarian Society." American Anthropologist 80:571- 588. Hoffer. C. 1974 "Madam Yoko: Ruler of the Kpa Mende Confederacy," M.Z. Rosaldo - L. Lamphere szerk., Woman, Culture, and Society, Standord: Stanford University Press, 173-188. Kürti, L. 1993 „The wingless eros of socialism.” In D. Anderson- H. DeSoto, ed., The Curtain Rises, Humanities Press. 1996 „Eroticism, Sexuality and Gender Reversals in Hungarian Culture," in S. Ramet ed., Gender Reversals and Gender Cultures: Anthropological and Historical Perspectives, London: Routledge, pp.148-163. 1999 ÖSSZEFOGLALÁS
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
L. Frobenius (Afrikai kultúrák), F. Boas (Népek, nyelvek, kultúrák), J. Frazer (Az aranyág), Róheim G. (A varázserő, Csurunga népe), H. Damm (Kanaka), L. H. Morgan (Az ősi társadalom), M. Mead (Férfi és a nő), B. Malinowski (Baloma), Geertz (Az értelmezés hatalma), Leach (Szociálantropológia), stb. tanulmányait olvashatjuk magyarul. Mivel azonban a legtöbb klasszikus munka csak eredeti nyelven férhető hozzá, ez még mindig azt jelenti, hogy az idegen nyelvű irodalom olvasása (és feldolgozása) fontos annak ellenére, hogy az előadások megpróbálják a lényegesebb szempontokat összefoglalni. Minden heti tematikának több magyar és idegen nyelvű olvasmány az alapja.
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
Egyéb tudnivalók:

Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
Pályázatírási ismeretek II.			Kopasz Krisztina
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
Az óra típusa:	Beszám. kötelezettség	Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
Előadás	Kollokvium	2	3
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
Jegy szerzésének feltételei:
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
Egyéb tudnivalók:

Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
SPSS II.			Dr. Nagy Kálmán
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
Az óra típusa:	Beszám. kötelezettség	Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
Előadás	Kollokvium	2	2
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
Jegy szerzésének feltételei:
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
Egyéb tudnivalók:

Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
Kommunikációs készségfejlesztés II.			Szabó Krisztina Mária
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
Az óra típusa:	Beszám. kötelezettség	Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
Szeminárium	Gyakorlati jegy	2	3
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
Jegy szerzésének feltételei:
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
Egyéb tudnivalók:

Politológia szak 2005/2006 tanév II. féléves kurzusleírása

V. évfolyam

Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
Diplomácia és protokoll			Dr. Kovács Sándor
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
Az óra típusa:	Beszám. kötelezettség	Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
			1
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
A „Diplomáciai protokoll” című tárgy alapvető információkkal szolgál a politika – és ezen belül a diplomáciai – élet protokolláris szabályairól. A protokoll célja a hivatalos és a személyes kapcsolatok gördülékenyebbé tétele olyan szabályrendszer segítségével, mely nemzetközileg is ismert, illetve elismert lévén, eleve lehetővé teszi a végzős politológus hallgatók számára a nemzetközi és hazai politikai életben történő kulturált, diplomatikus közlekedést. A protokollban a viselkedésnek, a szabályok betartásának ugyanis jelzőrendszer szerepe is van: szubtilis árnyalatokban és fokozatokban lehet közléseket átadni, anélkül, hogy szóbeli formában kelljen megtenni. A ceremóniák formalizmusa tehát nem öncélú, hanem szükséges „munkaeszköz” a politikai élet minden területén
Jegy szerzésének feltételei:
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)
1.Diplomáciai kapcsolatok 2 A külkapcsolatok és a protokoll 3. A diplomácia képviselők és képviseletek 4. Protokollgyakorlat a diplomáciai képviseleteken 5. A rangsorolás 6. A rangsorolásról általában 7. A rangsorolás alkalmazása a gyakorlatban 8. A rendezvények 9. Diplomáciai érintkezési formák, szabályok 10. A személyes érintkezés 11.. Női protokoll 12. A protokolláris levelezés 13. Kitüntetések 14. Általános gyakorlati protokolláris események 15. Nemzeti és kulturális sajátosságok
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
Molnár György. Protokoll. Bevezetés a protokoll világába. Kézikönyv, Miskolci Egyetemi Kiadó, 2000.
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
Mányik, J. (szerk.): Diplomáciai protokoll, Külügyminisztérium, Bp. 1992. Feltham, R. G.: Diplomatic Handbook. Longman, London and New York, 1993. Ottlik, K.: Protokoll, Protokoll ’96 Kft. Bp. 1996. Buda, B.: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Aninula, Bp. 1994. Dunckel, J.: Üzleti illemkódex. Park Kiadó, Bp. 1991.
Egyéb tudnivalók:

Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
Az óra típusa:	Beszám. kötelezettség	Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
Jegy szerzésének feltételei:
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
Egyéb tudnivalók:

Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
Az óra típusa:	Beszám. kötelezettség	Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
Jegy szerzésének feltételei:
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
Egyéb tudnivalók:

Az óra címe:			A tárgyjegyző oktató neve:
Az óra tanterv szerinti felhasználhatósága:
Az óra típusa:	Beszám. kötelezettség	Heti óraszám:	Kreditérték:	Előfeltétel:
Az óra tematikájának részletes ismertetése:
Jegy szerzésének feltételei:
A félév részletes időbeosztása. (Az egyes órák témája 15 hétre lebontva.)
Fontosabb kötelező irodalom jegyzéke:
Fontosabb ajánlott irodalom jegyzéke:
Egyéb tudnivalók: