2. óra

Az Árpád-kortól a felvilágosodásig

Az óra témája:

A magyar politikai kultúra eredete, az eredettörténetek politikai funkciója.

Bevezető kérdések:

Mikor kezdődik a magyar politikai kultúra?

Példák a múlt politikai használatára:

1. A jáfeti és a hámi leszármazás közötti vita a középkori krónikairodalomban;
2. Attila ősatya-szerepe az Árpád-ház legitimációjában;
3. a szent királyok kultusza;
4. a Szent István-kultusz és Mária Terézia barokk monarchiája;
5. a honfoglalás kultusza és a 18. század végi nemzeti ébredés.

Kérdés óra végi megvitatásra:

Az Árpád-sáv történeti jelentésváltozásai a magyar politikai kultúrában a 18. század végétől napjainkig.

3. óra

A modern politikai kultúra kialakulása (a késő-felvilágosodástól az 1848-as forradalomig)

Az óra témája:

Milyen állandóságok és változások jellemzik a magyar politikai kultúrát a jozefinus kísérlettől a forradalom- és szabadságharcig?

Szakaszolás:

1. II. József uralkodása - a hagyományos intézmények elleni kihívás

2. Konszolidáció

A, „Kis kiegyezés” (1790-1795) – egy új statusquo kialakítása

B, konszolidált működés (1795-1812) – a jozefinus kísérlet után kialakult politikai keretek fenntartása, működése

C, korlátozott konszolidáció (1812-1825) – az országgyűlés össze nem hívása, a megyei szintű alkotmányos intézmények működése

D, reformkor (1825-1848) – az 1790-es években létrejött politikai intézmények teljes körű újjáéledése, politikai harc a statusquo liberális és udvarpárti megváltoztatásáért

3. Forradalom és szabadságharc – a politikai statusquo alkotmányos keretek közötti radikális átalakulása

A politikai eszmék változásai

1. A természetjog és a kameralizmus kihívására válaszul az „ősi alkotmány” válik a politikai kultúra megalapozó legitimációs ideológiájává. Társadalomtörténeti változások (iskoláztatás).

2. A nemzeti ébredés a nacionalizmus különféle ideológiáit (kultúr-, államnemzeti változatait) emeli be a politikai eszmék közé.

3. Megjelennek a modern ideológiák (liberalizmus, konzervativizmus) és pártok.

Példák vitakérdésekre (jelezni politikai csoportok álláspontját!):

- közjog: felelős kormány, municipializmus, népképviselet, nemzetiségek

- magánjog: feudális földviszonyok eltörlése

- gazdaságpolitika: jobbágyfelszabadítás, hitel iparosítás, vámok stb.

4. óra

48 után (1848-1914)

Az óra témája:

Az 1848 előtti politikai keretek összeomlásától a konszolidációs kísérleteken át a kiegyezésig és a dualista politikai rendszer működéséig.

Szakaszolás:

1. A kiegyezés előtt:

- neoabszolutizmus (1849-1859)

- kiegyezési kísérlet (1860-61)

- provizórium (1861-1865)

- kiegyezési folyamat (1865-1867)

2. Kiegyezés után:

- a kiegyezés első válságáig (1867-1875)

- a Tisza Kálmán-korszak (1875-1890) és a szabadelvű párthegemónia alkonya (1890-1905)

- koalíciós válság (1905-1910)

- a Tisza István-korszak és a dualizmus válsága (1910-)

Vizsgálandó témák:

1. Az osztrák liberalizmus és a neoabszolutizmus vitája az 50-es években
2. Az 1860-61-es kompromisszumkísérlet a különféle politikai csoportok nézőpontjából.
3. A 67-es kiegyezés a különféle politikai csoportok nézőpontjából
4. A dualizmus viszonyai:

a, A magyar politikai viszonyok változása

- 1867-től 1914-ig a kiegyezéshez való viszony (67-esek és függetlenségiek) és

- a különféle ideológiák (67: konzervatív/liberális, 14: jobb. és baloldali radikalizmusok, szociáldemokraták, polg. radikálisok, szociálliberálisok, konzervatív-liberálisok)

b, Kényes politikai kérdések a dualizmus idején:

- közjogi rendszer (választások, a kormány leválthatósága, nemzetiségek, korrupció)

- polgári reformok (egyház és állam elválasztása, iskolarendszer, gazdaságfejlesztés)

5. óra

A liberális Magyarország bukása (1914-1921)

Az óra témája:

Hogyan, milyen állomásokon keresztül zajlott le a világháborús vereséggel együttjáró alapvető átrendeződés a dualista rendszertől a Horthy-rendszer konszolidációjáig?

Szakaszolás:

0. Koalíciós válság és kormányzás (1905-1910) – a szabadelvű párthegemónia vége
1. A status quo helyreállása Tisza István rendszerében és a világháború első szakasza (1910-1917)
2. A dualista Magyarország politikai instabilitása (1917-18)
3. Válaszok a háborús vereségre (1918-19):

a, őszirózsás forradalom;

b, Tanácsköztársaság

c, átmeneti időszak (Peidl-, Friedrich-, Huszár-kormányok)

4. A Horthy-rendszer kiépülése (1919-1921):

a, az új közjogi keretek rögzítése (1919-1920),

b, a legitimista kihívás leküzdése (1920-21)

Megvitatandó kérdések:

0, A liberalizmus válsága a 19. század utolsó harmadától (szociáldarwinizmus, újkonzervativizmus, szociáldemokrácia, nemzetkarakterológia stb.)

1. A liberális dualista rendszer fenntarthatósága (nemzetiségi kérdés, választójog, antiszemitizmus, történeti Magyarország egysége, gazdasági liberalizmus) a háborús vereség előtt

2. A posztdualista rendszerek viszonya a dualizmushoz.

- Károlyi-kormány és a függetlenségi hagyomány,

- Tanácsköztársaság és marxi internacionalizmus

- Horthy-rendszer: liberalizmuskritika (Szekfű ill. jobboldali radikalizmus) és a történeti alkotmány továbbvitele (legitimista és szabad királyválasztó álláspontok)

6. óra

A konszolidált Horthy-kor (1921-1930)

Az óra témája:

Miben különbözött a Horthy-rendszer politikai kultúrája a dualista korszakétól és miben vitte tovább annak hagyományait?

Megvitatandó kérdések:

1. Mi történik a hagyományos megosztottságokkal?

A, 67-es és függetlenségi?

A 67-es álláspont elveszti értelmét, a függetlenségi program pedig részben kényszerré válik (Nemzeti bank, önálló hadsereg, gazdasági autarkia, önálló külpolitika). A politikai elitben a régi függetlenségiek és 67-esek vegyesen fordulnak elő.

Az ősi alkotmány, a történeti legitimitás új értelmet kap:

- irredentizmus

- antikommunizmus

- antiszemitizmus

A régi szembenállás helyét a legitimisták és szabad királyválasztók ellentéte foglalja el. Nyílt összecsapás kizárólag a második királypuccs idején.

B, Liberalizmus vs. antiliberalizmus

- A hagyományos liberalizmus hívei kisebbségbe kerülnek,

- a dualizmus baloldali ellenzéke marginalizálódik (MSZDP az egyetlen amelyik beépül valamelyest a rendszerbe),

- az újkonzervativizmus (hegemón pozícióban) és a jobboldali radikalizmus (belső ellenzékként) játszik meghatározó szerepet. A Horthy-rendszer számos intézkedése (földreform, választójog – kezdetben – stb. ) újkonzervatív programba illenek. Utólag mégis innen is érik kritikák;

- a rendszer megőriz számos liberális elemet.

7. óra

A Horthy-kor alkonya (1930-1944)

Az óra témája:

Milyen új kihívások érik a Horthy-rendszert a húszas és harmincas évek fordulójától?

Megvitatandó kérdések:

1. A gazdasági világválság és a nyugati politikai viszonyok radikális átrendeződése a statusquo felborulását ígéri.

2. Generációváltás megy végbe a 30-as közepén a Horthy-rendszer politikai elitjében, ezt jelképezi Gömbös Gyula miniszterelnöksége.

Ennek része:

- A parlamentarizmussal szembeni kételyek felerősödése, a jobboldali radikális rendszerek mintaként szemlélése.

- Külpolitikai irányváltás, felkészülés háborúra.

- A társadalmi reformok iránti igény erősödése (telepítés, iskolai reform, szociálpolitika stb.)

- Fokozódó antiszemitizmus

3. Újfajta ellenzéki formák és politikai radikalizmusok megjelenése:

- nyilasmozgalom (eredeti magyarnak tekinti magát és ugyanakkor erősen a fasiszta és náci mintákat követi,

- népi mozgalom

- baloldali radikális csoportok

- kisgazdapárt megjelenése 1930 után

4. Új koalíció formálódása, „alkotmányvédelem”

- a Horthy-rendszer legszűkebb politikai vezető csoportjai (pl. Bethlenék és a reformkonzervatív értelmiség)

- liberálisok (pl. Rassay Károly)

- az ellenzék együttműködésre megnyerhető csoportjai (bizonyos mértékig népiek, szociáldemokraták, kisgazdák)

8. óra

A Horthy-kor alkonya (1930-1944)

Az óra témája

Milyen módon ásták alá a világháborús évek a Horthy-rendszert?

Szakaszolás

1. A német befolyás és az önálló magyar politika látens konfliktusa: Darányi-, Imrédy-, Teleki-kormány (1936-1941)
2. Önálló politikai mozgástér megszűnése, kísérletek visszaszerzésére Bárdossy-, Kállay-kormány (1941-1944)
3. A Horthy-rendszer felbomlása (1944. március 19-1944. október 16.):

- német megszállás

- kiugrási kísérlet

- nyilas uralom

Megvitatandó kérdések:

1. A „vonakodó csatlós” problémája: mennyiben következett a német szövetség a magyar politikai kultúra bizonyos alapvonásaiból, mennyiben volt aktuális politikai kényszer?

2. A Horthy-rendszer politikai kereteinek szétbomlása:

- a politikai pluralizmus fokozatos felszámolása a világháború alatt,

- az antiszemitizmus fokozódása a Holocaustig.

3. Kontinuus elemek a világháborús idők politikájában:

- telepítés,

- ösztöndíjprogramok,

- iparfejlesztés,

- szociálpolitika.

4. A nyilas rendszer ambivalens viszonya a Horthy-rendszerhez és a Horthy-kor politikai elitjének ambivalens viszonya a nyilas korszakhoz:

- az „ősi alkotmány” nyilas újraírási kísérlete,

- antikommunizmus és antiszemitizmus.

9. óra

Forradalom után (1944-1948)

Az óra témája:

Mennyiben jelentett folytatást és mennyiben megszakítottságot az 1945 előtti viszonyokhoz képest az új rendszer?

Szakaszolás:

1. Politikai konszolidáció az ideiglenes nemzetgyűléstől a kisalkotmányig (1944-1945)
2. A „valódi” koalíciós kormányzat (1947-47)
3. A koalíciós kormányzás felszámolása (1947-49)
4. Kommunista hegemónia kiépítése (1949-)

Megvitatandó problémák:

1. Az új rendszer radikális diszkontinuitásra épül, ez Bibó és Szekfű (és mások: Révai, Lukács György stb.) röpirataiban, cikkeiben van kifejtve.
2. A diszkontinuitás számos szimbolikus eszköze történeti múlthoz nyúlik vissza.

- az újraírt függetlenségi hagyomány az egyik közös legitimációs alap (kommunista változatban pl.: Révai, Mód, Andics stb., népi változatban: Erdei, Bibó), ez van az 1946: I. törvényben is;

- számos esemény a magyar történelem szimbólumaival „játszik el” (45-ös földreform mint „új honfoglalás”, a „fordulat éve” mint 48-as centenárium, a 49-es alkotmány Szent István ünnepére időzítve stb.)

3. A politikai elit teljesen átalakul:

- tagjai kívülről vagy a Horthy-rendszer margójáról, mérsékeltebb vagy radikális ellenzékéből jönnek, erőteljes a generációváltás is;

- ez átírja a politikai színképet is, a kisgazdák lesznek az új rendszer „jobboldala”

4. A politikai szereplők nagy kérdése: lehetséges-e önálló magyar politika vagy teljes lesz a szovjet hegemónia? A kérdés történészileg sem teljesen eldöntött, bár a szovjet beavatkozás mindig erős volt. Számos politikai csoport egyfajta „reálpolitikával” kísérletezik és az átmenet a Rákosi-rendszerbe sem teljesen éles váltás.

10. óra

A Rákosi-rendszer

Az óra témája:

Mik a Rákosi-rendszer főbb jellegzetességei és milyen szakaszai vannak a Rákosi-kornak?

Szakaszolás

1. A Rákosi-rendszer kiépítése (1948/49-1950)

2. A klasszikus Rákosi-rendszer (1950-1953)

3. A Nagy Imre-féle irányváltás (1953-54)

4. Visszarendeződés (1955-56)

5. A Rákosi-rendszer felbomlása és a forradalom (1956)

Megvitatandó kérdések:

1. Az átmenet problémája:

a Rákosi-rendszer egyszerre jelentett éles váltást és fokozatos átmenetet,

- a koalíciós politika bizonyos intézményei (a pártok bizonyos elemei) és figurái (az egykori kisgazda, népi vagy szociáldemokrata kriptokommunisták és egyéb társutasok) megmaradnak,

- teljesen új politikai elit lép színre középszinten.

2. A kommunista legitimitás:

- szinte teljesen új elem a magyar politikában a marxizmus-leninizmus sztálinista változata (ideértve annak ellenségképeit: imperializmus, trockizmus, buharinizmus stb.), ezt széles körben ismertetik meg az emberekkel,

- a Rákosi-rendszerben a függetlenségi hagyomány bizonyos elemeiből építkező nacionalista ideológia is jelen van,

- a szimbolikus politikai tér teljesen átalakul: pl. új rítusok (május 1., november 7., személyi kultusz stb.) jelennek meg, Moszkva jelentése átalakul (antikommunizmus ellenségképéből távoli legfőbb politika centrummá)

- új megosztottságok jelennek meg, ezen belül értelmezhető pl. a Nagy Imre-féle nemzeti kommunizmus.

11. óra

1956

Az óra témája:

Mennyiben jelentett visszatérési kísérletet 1956 a Nagy Imre-féle vagy a Rákosi-kor előtti politikához és mennyiben kínált gyökeresen új utakat?

Szakaszolás:

1. Forradalom a szocializmus keretei között (október 23.-november 1.)
2. Szembefordulás az 1948 utáni kommunista hegemóniával (november 1-4.)
3. Konszolidációs kísérletek (november 4.-december vége)

Megvitatandó kérdések:

1. Mettől meddig tart 56?

- 1955 után a Rákosi-rendszer restaurációja nem teljesen sikeres. Pl. Petőfi-kör.

- november 4-e gyors katonai döntést hoz, a harcok 11-e után véget érnek

- hosszú ideig nem világosak Kádár-féle politikai csoport szándékai,

- december végére minden alternatív hatalmi központot felszámolnak, bármiféle kompromisszum (vélt vagy valós) esélye megszűnik

2. Milyen politikai elképzelések születnek?

- visszatérés az 53-as kommunista reformokhoz,

- visszatérés a koalíciós időkhöz,

- visszatérés 1945 előtthöz (marginális jelentőségű!),

- szocialista utópiák (pl. munkás önigazgatás),

- a szocializmus megvédése (lásd Kádárék)

12. óra

A Kádár-rendszer

Az óra témája:

Miként alakult át a Kádár-rendszer 1956-tól 1989-ig?

Szakaszolás:

1. Erőszakos politikai konszolidáció (1956-1963)

2. Konszolidált Kádár-rendszer (1963-1978):

- a „60-as évek”

- a 68-as reformkísérlet (1976-73)

- a „70-es évek”

3. A Kádár-rendszer alkonya (1978-1989)

- politikai ellenzék színrelépése és az újabb reformok szükségessége (1978-1982)

- kísérletek a statusquo fenntartására (1982-1987)

- elitváltástól rendszerváltásig (1987-1989)

Megvitatandó kérdések:

1. A Kádár-rendszer viszonya az elődökhöz:

a kettős elhatárolódás igénye (antirákosizmus és antirevizionizmus)

2. A legitimációs ideológia átalakulása:

- depolitizálódás, a totalitarianizmus átalakulása autoritariánus politikai rendszerré

- a jóléti legitimáció felértékelődése

- a „reform” szerepe a Kádár-rendszer önideológiájában és az ellenzék kiformálódásában

- az úgynevezett „diszkurzív diktatúra” viszonyai

- a nacionalizmushoz való mérsékelt kritikai viszony (pl. Molnár Erik-vita)

3. Ellenzékiség, máskéntgondolkodás a Kádár-rendszerben:

- elszórt politikai ellenzék, 1973 után alig van látható politikai ellenzéki aktivitás

- az új ellenzékiség színrelépése 1978 után (Charta, népnemzetiek, Monor stb.)

- az életforma típusú ellenzékiség gazdag formái

4. A rendszerváltás

- kiépülő ellenzéki intézmények a 80-as években,

- nemzetközi tényezők megváltozása,

- a rendszerváltás koreográfiája

13. óra

1989 és ami utána következett

Az óra témája:

Milyen értelemben jelentett új korszakot a magyar politikai kultúra történetében a rendszerváltás?

Szakaszolás:

1. Rendszerváltás (1989-1990)

2. Az Antall- és Boross-kormány (1990-1994)

3. A Horn-kormány (1994-1998)

4. Az Orbán-kormány (1998-2002)

5. A Medgyessy- és a Gyurcsány-kormányok (2002-2008)

Megvitatandó kérdések:

1. A „posztkommunizmus” problémája:

- mint politikai probléma: mennyiben meghatározó politikai kérdés a Kádár-rendszerhez való viszony? folytonosság (egykori reformkommunista álláspont és Szabó Miklós és mások „kádári polgárosodás” koncepciója) vagy radikális megszakítottság jellemzi ezt a viszonyt?

- mint tranzitológiai probléma: mennyire határozza meg a rendszerváltás utáni magyar politikát a Kádár-rendszer politikai kultúrájának tartós hatása?

2. A történelmi hagyományokhoz való viszony:

- 1945 éles korszakhatár-e a magyar történelemben (jobboldal: nem, vagy nem kéne, baloldal: kellene)

- a forradalmak vagy az ezeréves államiság jelentik-e a megfelelő tradíciókat?

3. A nyugathoz való viszony:

- fel kell zárkózni (pl. szocialista és liberális álláspont)

- már eleve a nyugat részei vagyunk (pl. Antall álláspontja)

- saját utat kell követni (jobboldali radikális álláspont és baloldali globalizációkritika)

4. Elitdemokrácia és populizmus problémája