2. óra

Mi a „demokrácia”?

Az óra témája:

Az óra átfogó képet kíván adni a demokrácia fogalmának 2500 éves történetéről, elérkezve egészen addig a pontig, ahol a 20. században kialakultak a modern demokráciaelméletek. (Az előadás a Geschichtliche Grundbegriffe gondolatmenetét ismerteti.)

Megvitatandó kérdések

I. korszak

1. A görög politika nagy kérdése:

belviszály elkerülésének lehetősége

2. A demokrácia klasszikus mintája:

athéni demokrácia

Kr. e. 5-4. sz. (főként az 5.!)

3. klasszikus teoretikusok: Platón, Arisztotelész, Polübiosz

•A görög politikaelmélet kihívása:

-az ember poliszban lehet szabad lény

-a poliszok politikai rendje instabil, ki van téve a „sztászisznak”

-a sztászisznak vannak szociológiai okai: a társadalmilag nem homogén polisz különféle csoportjainak (egy-sok-kevés) eltérő érdekei ütközhetnek

-kérdés: milyen módon lehet ez ellen tenni valamit?

a, erény (nevelés révén)?

b, jó törvények, megfelelő kormányforma?

c, a társadalmi egyenlőség mesterséges biztosítása révén (gyarmatosítás, egyenlő parcellák stb.)?

2. Az athéni demokrácia

-önkép: „iszonómia” = egyforma törvény

-működés: lassú politikai harcok eredményeként nagyjából egyforma politikai jogok minden athéni férfi polgár számára

-kritika1: demokrácia = a falusiak (tanulatlanok) uralma (etimológiailag)

-kritika2: a demokrácia a szenvedélyeknek kitett sokaság szertelen uralma, a demokratikus alkotmány abszurd, nem jutalmazza az érdemeket

3. Teoretikusok

-demokrácia kritikusai, Szókratész tanítványi köre (Platón, míg A. Platón tanítványa), Spártát eszményítik

-Platón elmélete: az Állam szerint az állampolgári nevelés, a Törvények szerint az állam törvényei biztosítják a polisz fennmaradását

-Arisztotelész elmélete: államformák empirikus vizsgálatán alapul, 3 jó és három rossz kormányforma (királyság-arisztokrácia-politeia; türannisz-oligarchia-demokrácia) van szociológiai alapon (egy, kevés, sok csoportjai) ezek történeti sorba rendezhetők (az egy – a kevés – a sok formái), a jó államformában a törvény és nem a nép uralkodik

- Polübiosz: anakyklosis-elmélet (a kormányformák ciklikus változása), a ciklust a három társadalmi csoport közötti egyensúllyal lehet elérni, ideális példa: Róma (consulok: az egy, senatus: a kevesek, népgyűlések: a sok megfelelői)

II. korszak: az ókori Róma

-intenzív kulturális kapcsolatok görögökkel, bizonyos hangsúlykülönbségek

-nagy példakép lesz Róma is, de a római respublica NEM demokrácia

-a római jog még nagyobb hangsúlyt helyez a jogi rendszer szerepére mint a görög demokrácia-felfogás

III. korszak Középkor és reneszánsz

1. kora-középkor:

a 12-13. század előtt a demokrácia fogalma nem játszik elméleti szerepet

2. Érett középkor és reneszánsz

-az újrafelfedezésnek kettős forrása van: skolasztika kialakulása (Arisztotelész recepciója, a királyság felel meg a természetjognak) és az itáliai városállamok prehumanista republikanizmusa (erős római hatás, Sallustius, Cicero szerepe, keresztény kardinális erények = polgári erények, a „grandezza” a városállam létértelme)

-humanizmus (15-16. század):

klasszikus szerzők újraértelmezése, megtisztítása a „barbarizmustól”

visszatérnek bizonyos klasszikus problémák:

a, a polgári élet felértékelése („vita activa” vagy „vivere civile”)

b, erény vagy törvény dilemmája

c, a sokasággal kapcsolatos kételyek vö. a „governo largo” (=kvázi demokratikus modell) és a „governo stretto” (=oligarchikus modell) megkülönböztetése

d, anakyklosis probléma: kiegyensúlyozott kormányzat modellje (egy mítizált Velence-kép játszik modellszerepet)

IV. korszak Kora-újkor, újkor

Radikális változások a 18. század második felében:

1. forradalmi kísérletek demokráciák létrehozására

2. a demokráciafogalom ideológiai kategóriává alakulása

Forradalmi kísérletek

- forradalom Amerikában

kísértenek a klasszikus demokráciaelmélet dilemmái:

milyen intézményekkel biztosítható az anakyklosis elkerülése?

3 válasz:

a, korlátlan földmennyiség biztosít polgároknak anyagi egyenlőséget

b, puritanizmusra támaszkodó kiválasztottságtudat garantálja a polgári erényt

c, modernitástudat biztosítja, hogy egy modern kereskedővilág demokráciája ne antik minták szerint viselkedjen

maradnak azért klasszikus reminiszcenciák pl. elnök – szenátus – képviselőház hármasa a klasszikus kormányformaelmélet hármas felosztására emlékeztet

-francia forradalom:

a, erős és tudatos római mintakövetés szimbolikusan

b, a forradalom magyarázatai (pl. Tocqueville klasszikus felfogása) sokban az antik sztaszisz-problémát követik

2. A demokrácia mint ideológia

-a 19. században politikai ideológia lesz

-radikális és forradalmi ideológia, a liberalizmus kritikája

-a nép politikai részvételének igényével lép fel

V. korszak A tömegdemokrácia felé

-a 19. század második felének teoretikusai a tömegek fokozódó politikai részvételét sokszor aggodalommal figyelik

-ok: részben a klasszikus elméletből következik, a tömeg tanulatlan, kiszámíthatatlan, könnyen manipulálható, félelem a cezarizmustól, két példa: III. Napóleon és Bismarck, akik népszavazással ill. általános választójoggal operálva játsszák ki a parlamentarizmust

3. óra

Tömeg és demokrácia

Az óra témája:

A modern demokráciákat érő első nagy elméleti kihívás a tömegdemokrácia jelenségeinek kialakulása. Az órán az erre adott néhány klasszikus elméleti választ tekintjük át: Max Weber, Joseph Schumpeter és mások műveiben.

Megvitatandó kérdések

1. A „tömeg” fogalma

A, Mit jelent a „tömeg”?

B, Történeti szempont

-Az 1830-as évek politikai publicisztikájában terjed el (vö. Meier 1995)

2. A „tömegdemokrácia” problémája

A, Politikai gondolkodásban

- a 18. században a sokaság politikai részvételének megszülettek a klasszikus elméletet meghaladó változatai

- Félelmek élnek a képviselet kiszélesítésével kapcsolatban: vajon nem vezet az intézmény önfelszámolásához? példák az antiliberális válaszokra

B, Politikaelmélet

-az elitek szerepének felismerése:

Pareto – társadalom élete elitek váltakozása

Mosca, Michels – a modern pártok oligarchikusak

-a tömegekkel kapcsolatos elméletek

Le Bon – tömeglélektan atyja, a tömeg irracionális, felülről manipulálható

-a liberális demokrácia újragondolása

Max Weber

a politika hivatás,

-Schumpeter: kompetetitív demokrácia fogalma

a, a modern politika piac, a pártok versengenek a fogyasztók kegyeiért,

b, az elitfelfogások meghaladhatók, mert a demokrácia a döntés lehetőségében van

4. óra

Elit, képviselet, vezetés

Az óra témája

A modern demokráciaelméletek az elitek létét mint adottságot vagy legalábbis mint magyarázatra szoruló elméleti problémát fogadják el, szemben a klasszikus demokráciafelfogásokkal. A 20. századot az elitista demokráciaelméletek dominanciája jellemzi, amelyekre újabb és újabb antielitista kihívások felelnek.

Megvitatandó kérdések:

Körösényi András cikke az elitdemokráciáról (a táblázat: Körösényi 2007: 25)

	mandátumelmélet	elszámoltatáselmélet	felhatalmazáselmélet
megbízó-ügynök viszony	megbízó » ügynök	megbízó «» ügynök	ügynök »megbízó
választott tisztségviselők	küldött (delegált)	megbízott (gyám)	felhatalmazott (képviselő)
mandátumtípus	kötött	szabad (de elszámoltatható)	szabad (elszámoltathatóság csak metafora)
demokrácia jelentése	népakarat szerinti kormányzás	vezetők választói ellenőrzése	beleegyezés az uralomba
szavazói választás	konkrét ügyekről (input mandátum)	kormányzati teljesítményről (output ex post értékelésre)	jelöltekről (a „jó típus” kiválasztása)
Friedrich-törvény jelentése	mandátum reszponzivitás	output elszámoltathatóság	vezetők „előadásának” értékelése
elit típusa	funkcionális	felelős	hatalmi
szavazók	racionálisak és tökéletesen informáltak	ésszerűek és jól informáltak	nem-racionálisak és rosszul informáltak
előfeltevések a világról	racionális és kiszámítható	ésszerű és többé-kevésbé kiszámítható	szeszélyes, kiszámíthatatlan

Közös megvitatásra szánt kérdés:

Mi a politikai elit szerepe a hallgatók szerint?

5-6.

Az elitizmus alternatívái

Az óra témája

Ezen azokról az elméletekről lesz szó, amelyek kisebb vagy nagyobb mértékben szembefordultak az elitista demokráciafelfogásokkal.

Megvitatandó kérdések:

Túl az elitizmuson:

- 60-as évek második felétől: a ’politikai’ fogalmának kitágítása (különösen feminizmus: private is public)

- 70-es évektől az immateriális értékek és az alternatív politikai formák (pl. single-issue mozgalmak, zöldmozgalom stb.) felértékelődése

- Kelet-Közép-Európában a 80-as években: a civil társadalom kultusza

- a 80-as évektől: az identitáspolitika kulcsszerepe

7. óra

Konszenzus, konfliktus, deliberáció

Az óra témája

A politikai konfliktus, a különféle érdekek közötti közvetítés, megegyezés lehetősége, s a politikai hatalom felhasználása ezeknek a különbségeknek a kezelésében a modern demokráciaelméletek klasszikus problémája.

Megvitatandó kérdések:

1. normatív szempont:

konszenzus és konfliktus szerepe a demokráciában

2. leíró szempont

konszenzuselvű demokráciák és nem konszenzuális demokráciák

3. a deliberáció fogalma

a politikai egyetnemértés uralommentes kezelésének lehetősége

Közös megvitatásra szánt kérdés:

Pro és kontra érvek a konszenzus és demokrácia összeegyeztethetősége mellett

8. óra

Politikai közösség

Az óra témája

Ezen az órán a demokratikus politikai közösség működésével kapcsolatos elméleti irányokat, felvetéseket tárgyaljuk majd. Miben ragadható meg egy demokratikus politikai közösség különbsége egy autokratikus, diktatórikus állapottól? Miféle mechanizmusok tartják fenn a politikai közösséget egy demokráciában?

Megvitatandó kérdések:

1. Carl Schmitt és a barát-ellenség megkülönböztetés szerepe a modern politikai közösségben

2. Ellenség és ellenfél megkülönböztetése mint a demokratikus politikai gyakorlat előfeltétele (lásd különösen Chantal Mouffe koncepcióját)

3. Az ellenségproblematika kitágítása: a megkülönböztetés, különbségtevés, értelmezés szerepe a demokratikus politikai közösségek mindennapi működésében

Példák az ilyen különbségekre:

- vallási,

- etnikai,

- életkorbeli,

- nemi,

- értelmi

Melyeknek van jogi, szociológiai, politikai szerepük? Milyen módon?

9. óra

Állampolgárság a demokráciákban

Az óra témája

A modern demokráciaelméletek egyik izgalmas területe az állampolgári részvétel problémája, ami többnyire összefügg olyan kérdésekkel is, mint a demokratikus nevelés. Milyen feltételei és összetevői vannak az állampolgárságnak? Milyen normatív kijelentések kapcsolódnak az állampolgárság elméleteinek? Az előadás ezekkel a kérdésekkel fog foglalkozni.

Megvitatandó kérdések:

1. Az állampolgárságnak a klasszikus politikaelméletekben mindig vannak korlátai:

- életkori,

- nemi,

(- vagyoni, jövedelmi vagy társadalmi osztálybeli),

- származási

2. A modern demokráciaelméletek a modern nemzetállamokban születnek. Mi a nemzet?

két klasszikus definíció:

államnemzeti (francia modell) – kultúrnemzeti (német)

3. Milyen kivételek és problémák vannak két alapmodellel:

a, Két klasszikus modell problémái:

- francia: vannak kulturális elemek a francia nemzetfogalomban

- német: territoriális (kulturális stb.) különbségek amit a föderalizmus fejez ki és „alkotmányos patriotizmus” modellje 1945 után

b, Más országok:

- spanyol példa: sok, történetileg kialakult kulturális és politikai különbség

- olasz példa: gazdaságilag, kulturálisan, etnikailag motivált különbség

- Kelet-Európa és Dél-Európa: vallás és etnicitás összekapcsolódása

c, Politikailag nem aktív etnikai csoportok:

- észak-olaszországi, angliai, stb. lokális etnikai identitások.

10. óra

Politikai kultúra és demokrácia

Az óra témája

A politikai kultúra fogalmával szokás leírni azokat a politikai intézményeken túlmutató tényezőket, attitűdöket, amelyek meghatározzák a demokrácia működését, fennmaradását, minőségét. Az órán a politikai kultúra kutatásának néhány klasszikus szerzőjével és az általuk vizsgált kérdésekkel fogunk foglalkozni.

Megvitatásra szánt kérdések:

1. A politikai kultúra: a politikai cselekvést hosszabb távon meghatározó tényezők (értékek, hitek, vélekedések, attitűdök) csoportja

2. Eszmetörténeti előzmények:

- Montesquieu: földrajz és politikai intézmények kapcsolata

- 19. századi nemzetkarakterológiák

- modern szociálpszichológia

3. Politikai kultúra kutatása:

II: világháború után lesz érdekes: mitől marad fenn egy demokrácia? (ennyiben normatív tudomány), klasszikus szerzők: Almond és Verba

folytatás: összehasonlító politológia

4. Egy példa a politikai kultúra jelentőségére:

a politikusi rekrutáció befolyása a politikai kultúrára

francia minta: elitnevelés, miniszteri kabinetekből kiinduló karrier

amerikai minta: erős helyi politikai háttér

11. óra

Demokratizálódás, demokráciafejlesztés

Az óra témája

A 70-es évektől több hullámban végbemenő demokratikus átmenetek Latin-Amerikától Kelet-Európáig (s bizonyos mértékig a Közel-Keleten) a demokráciával kapcsolatos elméleti kihívások egész sorát támasztotta. Az erre adott jellegzetes válaszkísérletekről fog szólni ez az előadás.

Megvitatásra szánt kérdések:

1. Ha a demokráciát szubsztantív értelemben fogjuk fel, lehetséges a demokráciát fejleszteni, minőségileg javítani.

2. A demokráciaépítés klasszikus példái:

a, 1945 után: Japán, NSZK

b, 1970-es évek után: Latin-Amerika

c, 1970-es évek után: Dél-Európa (spanyol, portugál, görög példa)

d, 1989 után: Kelet-Közép-Európa

e, 1990-es évek közepe-vége: Balkán és Kelet-Európa (volt Jugoszlávia, Ukrajna, Grúzia)

f, 21. század eleje (Afganisztán és Irak)

3. Mik az egyes korszakok jellemzői? Mennyire sikeresek ezek?

12. óra

Demokrácia a globalizálódó világban

Az óra témája

A globalizációnak nevezett gazdasági-kulturális folyamat radikálisan megváltoztatja azoknak a fogalmaknak az értelmezési lehetőségeit és kikezdi érvényességüket is, amelyek a hagyományos állami keretekhez tartoznak. Vajon lehetséges-e demokrácia egy globális térben és vajon milyen kihívásokkal kell szembesülnie egy demokráciának a globalizáció korában? Ilyen és hasonló kérdésekre keres majd választ a demokráciaelméletek között az előadás.

Megvitatásra szánt kérdések:

1. A globalizáció problémája:

kettős jelentés:

- egyfelől 18. század óta érzékelt folyamatok (világméretű gazdasági, kommunikációs hálózatok kiépülése)

- és a 20. század utolsó évtizedeiben kialakult világállapot.

2. Globalizáció és demokráciaelmélet:

- a klasszikus demokráciaelmélet alapegysége a politikai közösség (polisz), a modern demokráciaelméleté a nemzetállam,

- a globalizáció kihívása: mit jelent, ha a hatalmi súlypont eltolódik a nemzetállami szint fölé? hiszen nincsenek állami típusú nemzetközi intézmények

- globális kihívások: tőkepiaci mozgások, multinacionális vállalatok szerepe, globális (környezeti, politikai) problémák, nemzetközi terrorizmus stb.

3. Válasz a globalizációs kihívásra:

- globalizációpártiak: nemzetközi együttműködés egy szabadpiaci rendszerben, ahol a világgazdaság fejlődése kiegyenlíti a lokális vagyoni különbségeket az általánossá váló jólét révén

- globalizációkritikusok: a globalizáció lassítása vagy kiigazítása, a szabadpiaci viszonyok ellenében nemzetközi ellenőrzés (pl. Tobin-adó), globális felelősségválallás

- a globalizációkritika intézményesülése: globális civil társadalom létrejötte (pl. Szociális Világfórum, globalizációellenes tüntetések stb.)

13. óra

Az 1989 utáni magyar politikaelméleti gondolkodás történeti-politikai kontextusa

Az óra témája

A demokratikus átalakulás során született magyar politikaelméleti irodalomban és a politikát mintegy körülölelő „metapolitikai” diskurzusban a demokráciaelméletek sajátos hangsúlyt kaptak, bizonyos témákra nagyobb figyelem irányult, másokat kevésbé preferáltak. Az előadás arról szól majd, miként ágyazódtak be ezek a demokráciaelméleti elképzelések a Kelet-Közép-Európai átalakulás összefüggéseibe.

Megvitatandó kérdések:

Körösényi András elmélete a magyar politikai gondolkodás konszenzuselvű, emancipatórikus, normatív főáramáról.