2. óra

A békés rendszerváltás (1985-1989)

Az óra témája:

Miként zajlott le a rendszerváltás folyamata?

Ripp Zoltán: Rendszerváltás Magyarországon (1987-1990). Budapest: Napvilág. 2006.

Szakaszolás:

0. A politikai ellenzék kialakulása (1978-1985)

1. A kádári konszolidáció felbomlásának első jelei (1985-1987)

2. A Kádár-rendszer bukása:

a, politikai generációváltás (1987-1989)

b, tárgyalásos rendszerváltás (1989-1990)

3. Az új demokratikus politikai rendszer működése (1990-)

Megvitatandó kérdések:

1. A Kádár-kor ellenzékének természete:

- gyenge politikai ellenzék (Monor: három csoport; egyéb csoportok)

- az alternatív életformák gazdag formái (depolitizált középosztályosodástól a punk és neoavantgárd szubkultúrákig)

2. A Kádár-rendszer válsága:

- a „nemzeti közmegegyezés” bomlása

- gazdasági válság

- a politikai elit elöregedése

3. A kései Kádár-rendszer válságának diagnózisai:

- népnemzetiek: morális válság

- demokratikus ellenzék: szabadsághiány

- reformközgazdászok: gazdasági válság, amelynek végső oka a társadalmi struktúra működése

4. A tárgyalásos forradalom alternatívái és menetrendje

3. óra

Az antalli pillanat 1. (1989-1993)

Az óra tárgya:

Antall József politikai koncepciója, amelyről meglehetősen kevés szó esik, holott alapvetően meghatározta az 1989 és 1993 közötti időszak magyar politikáját.

Szűcs Zoltán Gábor: „A közjogi folytonosság házában”. 2000. 2005. No. 1. 44-53.

Megvitatandó kérdések:

1. Antall koncepciója a kívánatos pártformációkról:

a, nyugati minta és magyar sajátosságok keverése

b, nyugati minta:

- néppárt

- liberális, szociális, keresztény elemek

c, magyar hagyományok:

- népnemzeti

- kereszténydemokrata

- nemzeti liberális

d, magyar állapotok:

- KDNP, FKGP és MDF természetes szövetségesek,

- előbbiek tökéletlenül illenek a nyugati mintába, MDF-nek kell vezetni

2. Történelem és politika Antallnál

- nemzeti kérdés a térségben rendezetlen, ezért fontos politikai ügy

- a magyar nemzet történetileg identifikálható

- a múlt ismerete a politikai cselekvőképesség előfeltétele

4. óra

Az antalli pillanat 2. (1989-1993)

Az óra témája:

Ezen az órán az Antall-kormány időszakának nagyobb politikai vitáiról és a Boross-kormány bukásáról lesz szó.

Bozóki András: Politikai pluralizmus Magyarországon. Budapest: Századvég. 2003. 183-174.

Megvitatandó kérdések:

1. Kárpótlási ügy:

a kommunizmus előtti állapotokhoz való visszatérés lehetősége és a technokratikus legitimitás összecsapása

- kisgazdák: reprivatizáció

- MDF: történelmi sérelmek orvoslása

- ellenzék és metapolitikai szereplők: kárpótlás mint technokratikusan igazolható kényszermegoldás

2. Címervita: az 1945 előtti rendszerhez való viszony ügye

a, kormányoldal: ezeréves államiság hagyománya értékes

b, ellenzék:

- a forradalmak hagyománya,

- 45 éles választóvonal,

- a kádári polgárosodás a közvetlen előzmény

3. Médiaháború:

ideológiai harc

kormányoldalról: a média külön hatalmi centrum, erősen liberális.

ellenzéki oldalról: fenyeget egy antidemokratikus politikai rendszer kialakulása

4. Csurka-ügy:

- MDF meggyengülését eredményezi

- a Demokratikus Chartához és a liberálisok és szocialisták közötti viszony újragondolásához vezet

5. óra

A „reformok” politikája 1. (1994-1998)

Az óra témája:

A Horn-kormány a technokratikus politikával legitimálta saját tevékenységét és a reform ideológiájával. A korábbi ideologikus viták után ez a változás igen alapvetően látszott. Az órán a technokratikus politikaképről, annak szociálliberális felfogásáról és különféle kritikáiról lesz szó.

Bozóki András: Politikai pluralizmus Magyarországon. Budapest: Századvég. 2003.375-448.

Megvitatandó kérdések:

1. A „szakértő kormány” politikai mítosza

- elhatárolódás a korábbi időszak ideológiai vitáitól,

- társadalmi („társadalmi-gazdasági megállapodás”) és politikai konszenzus (széleskörű jogok az ellenzéknek az országgyűlési munkában) keresése

- viták Horn Gyula és Békesi László között

2. A koalíció mint szövetség vagy kényszerű együttműködés:

- belső viták az SZDSZ-ben

- az „összenő, ami összetartozik” ellenzéki retorikája

- feszült viszony az MSZP és az SZDSZ között

3. A Bokros-csomag kettőssége:

- nem-konszenzuselvű

- technokratikus társadalomátalakítási kísérlet.

6. óra

A „reformok” politikája 2. (1994-1998)

Az óra témája:

Ezen az órán sorra vesszük a Horn-korszak főbb vitáit és ügyeit, s megvizsgáljuk, miként történhetett meg, hogy az 1998-as választásokon az ellenzék diadalmaskodott..

Bozóki András: Politikai pluralizmus Magyarországon. Budapest: Századvég. 2003.375-448.

Megvitatandó kérdések:

1. Koalíciós viták:

- 1994-ben: szövetség vagy kényszerű együttműködés?

- 1996-ban: bent kell-e maradnia az SZDSZ-nek? fenntartandó-e az 1995 óta folytatott gazdaságpolitika?

- 1997-98-ban: fenntartandó-e hosszú távon vagy egymás ellenében kell politizálni?

2. Földkérdés:

- „szakmai” vagy „nemzeti” kérdés?

- a földkérdés mint alkalom a koalíció politikai erejének megtörésére.

3. NATO-csatlakozás:

- nyugati orientáció versus semlegesség

4. Alkotmányozó viták:

- antikommunizmus versus technokratikus alapon létrehozott új konszenzus

- az alkotmányozás kudarca

7. óra

Az újkonzervatív forradalom 1. (1998-2002)

Az óra témája:

Arról a radikális változásról lesz szó, amit a Fidesz győzelme hozott a magyar politikába 1998-ban. Áttekintjük a párt programját, a győztesek első lépéseit, különös tekintettel a neoliberális társadalmi és gazdasági reformokkal való szembefordulás koncepcionális okaira.

Szabó Márton (szerk.): Fideszvalóság. Budapest: L’Harmattan.

Megvitatandó kérdések:

1. Szakítás a technokratikus legitimációval,

- moralizálás, az értékek retorikája,

- a nemzeti kérdés,

- és a szimbolikus politika előtérbe kerülése,

- a kormányzati politika átalakulása.

2. A „több mint kormányváltás” programja mint elitváltó program

- a telléri „megalvadt struktúrák” ideológiája,

- az „egészpályás letámadás” ideológiája,

- a kisgazda koalícióval kapcsolatos retorika. kényszerből szövetség.

3. Folytonosság és szakítás a kormánypolitikában:

- guvernmentalista és etatista intézkedések a szociálpolitikában (pl. TB-önkormányzatok)

- konzervatív gazdaságpolitika a ciklus első felében

8. óra

Az újkonzervatív forradalom 2.

(1998-2002)

Az óra témája:

A Fidesz politikájára adott válaszok története, s az újkonzervatív forradalom hatása a magyar politika egészére.

Szabó Márton (szerk.): Fideszvalóság. Budapest: L’Harmattan.

Megvitatandó kérdések:

1. A pártok szintjén:

a, MSZP eltérő válaszok:

- kooperációs törekvésektől

- a korábbi kormány politikájának védelmén át

- a Fidesz-jelenség radikális elutasításáig és alternatívakeresésig

b. SZDSZ ingadozása:

- a Fidesz elutasítása és MSZP-vel való együttműködéstől a középen állás retorikájáig

- a Horn-kormány politikájának apológiájától egy erőteljes liberális ideológia kidolgozásáig.

c. MIÉP:

ambivalens viszony, óvatos üdvözlés 1998-ban, kritikák a Fidesz-kormányzás alatt.

d. MDF:

ambivalens viszony, függetlenség féltésétől a teljes együttműködés igényéig

e. KDNP:

együttműködés a Fidesszel

2. A metapolitika szintjén:

- a politika kriminalizálódása, Fidesz-folklór,

- reflexiók a politikai kommunikáció problémájára.

9. óra

Az újkonzervatív forradalom 3. (1998-2002)

Az óra témája:

Milyen átrendeződés ment végbe a kormányzati politikában 2000 után, s hogy miként vezettek az események a kormány választási vereségéhez és bukásához 2002-ben.

Szabó Márton (szerk.): Fideszvalóság. Budapest: L’Harmattan.

Megvitatandó kérdések:

1. Lépések a politikai stabilitás megőrzésére a koalíciós partnerek és az ellenzék szerepének csökkentésével:

- parlamenti ülésezés átalakítása,

- kétéves költségvetés bevezetése,

- a jobboldali radikálisoktól való elhatárolódás mint baloldali politikai fegyver elutasítása

- vezérdemokrácia.

2. Lépések egy hegemón pártrendszer legitimitásának megalapozására:

a, politikafeletti, „nemzeti” problémák retorikája:

- „határokon átívelő nemzetegyesítés”

- belső gazdaságélénkítő program Széchenyi-terv néven

- széleskörű szimbolikus politikai küzdelmek (pl. Széchenyi-film, kokárda-ügy, olimpia-vita)

b, vezérdemokrácia

10. óra

A „jóléti rendszerváltástól” az „új reformkorig” 1. (2002-2006)

Az óra témája:

Az a kísérlet, ahogy a Medgyessy Péter nevével fémjelzett liberális és szocialista politikai erők igyekeztek újragondolni a Fidesz négyéves politikája által radikálisan megváltoztatott politikai keretekhez való viszonyt és választ találni az újkonzervatív forradalomra, mindenekelőtt a „jóléti rendszerváltás” programjával.

Csizmadia Ervin: A Medgyessy-talány. Budapest: Századvég. 2004.

Megvitatandó kérdések:

1. A Fidesz és a két parlamenti választási vereség

- kétségek hangoztatása a választásokkal kapcsolatban

- a Szövetség létrehozása

- a választók politikai mobilizálására tett kísérletek

2. A „jóléti rendszerváltás” mint válasz az újkonzervatív politikára

- az 1998 után kialakult kormányzati struktúra és politikai célok bizonyos elemeinek megtartása (bérnövekedés, szociális támogatások, nemzeti kérdés),

- a politikai kommunikáció fontosságának hangsúlyozása, a politikai kommunikáció és a szakpolitikák szétválása

11. óra

A „jóléti rendszerváltástól” az „új reformkorig” 2. (2002-2006)

Az óra témája:

Miként konfrontálódott a Medgyessy-kormány saját válaszkísérletének kudarcával, miként uralta el a politikát a válság problematikája, milyen hamvában holt válaszkísérletek születtek, s 2005-2006-ban a Gyurcsány-kormány milyen módon igyekezett kivezető utat találni a korábbi kudarcok labirintusából.

Csizmadia Ervin: A Medgyessy-talány. Budapest: Századvég. 2004.

Megvitatandó kérdések:

1. Növekvő feszültség a technokratikus és a jóléti politika, másfelől a technokratikus logika és a politikai kommunikáció igényei között
2. Válaszkísérletek:

- gazdasági „kiigazítási” kísérletek,

- rendszeresen meghirdetett új programok

Feladat órára:

Kiselőadás tartatása az EU-csatlakozás történetéről

12. óra

A „jóléti rendszerváltástól” az „új reformkorig” 3.

(2002-2006)

Az óra témája:

A magyar politikában a 2006-os választások óta eltelt időszak néhány eseménye és jellemző vonása. Elkerülve a politizálást, igyekszünk sorra venni az elmúlt két évre vonatkozó tudományos ismereteket és elővezetni néhány,

Gyulai Attila: Egy diszkurzív stratégia értelmében felfogott igazságról és hazugságról. Politikatudományi Szemle. No. 2. 105-124.

Megvitatandó kérdések:

1. Az első Gyurcsány-kormány:

- a politikai mobilizálásra törekvés, vezérdemokratikus tendenciák felerősödése

- a politikai kommunikáció problémája

2. A második Gyurcsány-kormány:

- az őszödi beszéd mint reflexió a politikai kommunikáció problémájára,

- technokrata és liberális reformprogramoktól a 2008-as népszavazásig.

3. A Fidesz válasza a 2006-os választási vereségre

4. Az utcai erőszak mint új elem a magyar politikában 2006 után